Mindhárman ragyognak, beszédesek, lelkesek és eltökélt szívűek. Bea, Timi és Dorottya egy éve indította el az Eltökélt szívű nők beszélgetés sorozatot gyülekezetükben, a Fasori református templomban. Szeretnék mindennapi nők életén keresztül meglátni és bemutatni Isten munkáját, gondviselését és szeretetét. Mi más is következhetne, mint egy őszinte beszélgetés nők között egy pohár finom jegeskávé mellett?
Felfedezni. Elfogadni. Szeretni. – Azt, akinek Isten megalkotott.
Ajándékainkkal. Tulajdonságainkkal. Hibáinkkal. – Együtt.
Fejlődni. Változni. Alkalmazkodni. Visszatérni. – Hozzá.
Isten gyermekének lenni.
Hálát adni. Örvendezni.
Számodra mit jelent az önismeret?
Egy bóbitás pitypangot kapott fel a réten. Huncut nevető szemét róla le sem vette. Egy fújás: ennyi az egész! Szóval erre a röpke pillanatra kell felkészülni, de nem akárhogy! Gondosan, hogy minden mozzanatát elmentse az ember lelke. Magába szippantja az apró pihék rezdülését, aztán mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne: szabadon eresztette. Ki magából, messzi a világba szerte szét! Pihe könnyedséggel szállnak, boldogan repülnek, mintha erre lettek volna teremtve, és a szélbe kapaszkodva lesz majd sok az egyetlenből.
Olyan könnyed és légies. Úgy tűnik, hogy egyszerű természetességgel tudja elérni azt, ami a célja a világban. Mintha ő csak engedné, hogy történjen: amikor eljön az idő, akkor elengedi a kis pihéit. Mintha ösztönösen tudná, hogy meddig tart az ő felelőssége, és honnan kell átadni a munkát egy másik erőnek.
Mi pedig olyan sokszor görcsösen ragaszkodunk a munka minden folyamatához. elepakoljuk az életünket feladatokkal és felelősségekkel. És amikor valaki megkérdezi, hogy vagyunk, nem is a kérdésre válaszolunk, csak elkezdjük sorolni azt, hogy mi mindent csináltunk és mi minden van még előttünk. Mi magunkat is a feladatok halmazaként értelmezzük. Még az is lehet, hogy az a gondolat is megkísért minket, hogy milyen szentül szorgalmasak és önfeláldozóak vagyunk, de persze csak ott mélyen, ahova senki nem lát be. De engedjük-e a szelet munkálkodni? Hátrébb tudunk-e lépni vagy éppen arra odafigyelni, hogy a folyamatban nekem mire van szükségem? A munka után jár a pihenés, az elengedés az átengedés. Azért, hogy utána újult erővel kezdődhessen elölről.
Nem biztos, hogy arra vagy teremtve, amire csak képes vagy! De arra biztosan képes vagy, amire teremtve vagy!
Mire vagyunk képesek – mire vagyunk teremtve?
Hat napon át dolgozzál, a hetedik napon pihenj meg. Munkára vagyunk teremtve, de a pihenés szükséglete is belénk lett kódolva. Van-e olyan, hogy szent pihenés?
Mit terjesztünk a világban?
Pihe vagy?
Sok jó dolog van a nyárban és a melegben. Az egyik ilyen, hogy indokoltan lehet több fagyit enni. 🙂 Ebben a júliusi forróságban egy nagyon egyszerű kávés ötletünk van számotokra.
