Megálmodni és megalkotni

Ismeritek azt az érzés, amikor valamit alkotni akartok, kicsit belefeledkezni a részletekbe és látni, ahogy a kezeitek által valami szép jön létre? Legyen ez akármi: akár kertészkedés, akár egy sütemény elkészítése vagy kézműveskedés. Milyen jó megálmodni valamit, érlelgetni azt a gondolatot, tervet készíteni, de végső soron milyen csodálatos maga az elkészítés folyamata. Milyen jó is alkotni! Bevallom az elmúlt hónapokban nem érkeztem el odáig, hogy az ilyesfajta terveimet véghezvigyem. Pedig annyi tervem volt, hogy a nyáron mennyi mindent fogok alkotni, és hogy lesznek napok, amikor csak bent ülök a szobámban és varrok és ezt meg azt befejezem. A nyár hevében elfeledkeztem ezekről a tervekről és inkább a szabadban voltam. De arra jöttem rá, hogy kell, igenis muszáj egy kis időt szánnom erre, mert a lelkemnek kell ez a fajta töltődés. Elő is vettem a horgolótűmet, fonalat és előkészítettem egy nagy bögre teát hogy nekiálljak a horgolásnak.

Annak, hogy szeretem a horgolást érzelmi és praktikai okai is vannak. Érzelmi okok közül a legelső, ami eszembe jut, hogy kisebb koromban mennyire csodáltam, ahogy a nagymamám fürge kezeivel csak úgy hip-hop meghorgolt egy karácsonyfadíszt vagy húsvéti hímes tojás… Nagymamám volt az, aki a horgolás alapjait megtanította nekem, már nem is voltam olyan kicsi amikor ez történt. Emlékszem, egyik délután átmentem hozzájuk látogatóba, leültem mellé és megkértem, hogy tanítson meg. Persze nem volt olyan egyszerű mint ahogy gondoltam… nem a horgolás folyamata a bonyolult, hanem az, ha egy jobb kezes tanít egy balkezest. Mi balkezesek mindent máshogy csinálunk! Na jó, ez nem teljesen helytálló mert nem mindent, de azért teljesen máshogy kell ezekben a manuális dolgokban gondolkodnunk. Tehát ahogy ott ültem és próbáltam átkonvertálni az öltéseket, azon gondolkodtam vajon én mikor fogom olyan gyorsan és már szinte automatikusan csinálni, mint ahogy mama csinálja. Azon a karácsonyon horgolótűt és fonalat kaptam véletlenül 😉 . Bár megtanultam az alapokat, de leraktam a lantot, akarom mondani a horgolótűt évekig. Akkor keveredtem bele ismét, amikor bekapcsolódtam egy kreatív csoportba, ahol a legtöbben horgoltak és ők meghozták bennem a vágyat, hogy felelevenítsem, amit már tudok, sőt tovább is fejlesszem. A csoportunkkal keddenként találkoztunk a gyülekezet kávézójában és pár órát együtt alkothattunk. Még most is hallom a fülemben, hogy milyen nagyokat nevettünk a nénikkel! A legjobb megtapasztalás az volt, hogy az alkotás örömén lehet osztozni és lehet azáltal gazdagodni, hogy megosztom mással a tapasztalataimat. Ezt legjobban egy angol nénivel élhettem át, aki tanított engem különlegesebb öltésekre, ezért van az, hogy a legtöbb kifejezést nem is tudtam sokáig magyarul.

Most veszem csak észre, hogy mennyi érzelmi szál köt a horgoláshoz (azt mégsem írhattam, hogy horgol a horgoláshoz 🙂 ), de ahogy említettem vannak praktikai okai. Az első, hogy viszonylag egyszerű elsajátítani az alapokat. Másodjára nem igényel sokkal több eszközt, mint a horgolótűt, ollót, tompa tűt és a fonalat. Akárhol lehet csinálni, a minap például a pályaudvaron és a vonaton horgoltam. Még egy előnye, hogy viszonylag gyorsan van eredmény, főleg ha az ember nem a legvékonyabb fonallal dolgozik egy kisebb projekten.

Ezekért szeretek horgolni! És ezek miatt döntöttem úgy, hogy most egy kisebb darab horgolásomat osztom meg veletek, hátha sokan előveszitek a porosodó horgolótűitek vagy kedvet kaptok, hogy megpróbálkozzatok vele először. Egy poháralátétet fogunk készíteni, amely egészen egyszerű, nagyon mutatós és nem utolsó sorban gyorsan elkészül.

Szükséges alapanyagok:

• fonal (Én 100% pamut fonalat használtam, de az az igazság, hogy bármilyen megteszi ez csak az én preferenciám. Nagyon szeretek pamuttal dolgozni ugyanis nagyon jó tartása van. Nem kell sok, úgyhogy maradék anyagokból is dolgozhatunk. Viszonylag vastagabb a jó.)
• horgolótű (3-3,5 mm) ( 3 mm-es méretűt használtam, a minta amit leírok erre illik rá. Lehet kisebbet illetve nagyobbat is használni, de akkor egy kicsit más lesz vele az poháralátét mérete.)
• olló
• zsákvarró tű / tompa végű tű

Elkészítés:

1. kör: 6 láncszem, a végén egyesítés.
2. kör: 3 láncszem, majd 19 egyráhajtásos pálca a kör közepébe, a végén egyesítés.
3. kör: 3 láncszem, majd 1 egyráhajtásos pálca a mellette lévő láncba, 2 láncszem majd ’1-1 egyráhajtásos pálca a következő két láncszembe és 2 lánc’ 9X, a végén egyesítés.
4. kör: 5 láncszem, majd ’3 egyráhajtásos pálca a következő lyukba és 2 láncszem’ 9X, 2 egyráhajtásos, egyesítés (a lánc 3 szemébe).
5. kör: 3 láncszem,3 egyráhajtásos a következő lyukba és 2 láncszem, majd ’4 egyráhajtásos pálca és 2 láncszem’ 9X, egyesítés.
6. kör: ’1 hamis kispálca a második láncszembe, 9 egyráhajtásos pálca a következő lyukba’ még 9X, egyesítés és eldolgozás.

A szálakat kissé elrendezgetjük, ha az anyag engedi vasalhatjuk is. Kész is van a poháralátétünk. Esetleg szalaggal díszítjük.

Elkészítés képei:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Minta:

Hasznos linkek:
Ha egy kis segítség kellene, hogy az alapokat honnan kezd itt egy nagyon hasznos oldal, ami részletesen megmutatja a különböző öltéseket.

http://www.barkafonal.hu/blog/50_horgolosuli-lecke1.html

Leggyakrabban ajándékba készítek ilyeneket és ehhez hasonló dolgokat, magamnak nagyon kevésszer. Hogy ennek a poháralátét-szettnek mi lesz a sorsa, azt hamarosan megtudjátok! 🙂

Addig is osszátok meg velünk Facebook oldalunkon, ha elkészítettétek ezt a poháralátétet, hogy osztozhassunk az alkotás örömében.

Á. N. L.