Hűen – hűtelen

Hűen – hűtelen

A hűség az emberi léleknek az a ritka képessége, amikor már az út elején tudja, mi lesz majd később és az út végén. (Müller Péter)

Ebben az írásban a hűségről fogunk együtt gondolkodni, illetve elválaszthatatlan társától, a hűtlenségről. Vértezzük fel magunkat, mert lesznek nehéz gondolatok, kemény kérdések és éles tükrök. Tételezzük fel, hogy a hűség velünk született hajlam, tulajdonság, ami kezdetben nagyon ösztönös, csak úgy, mint a hűtlenség. Szeretet, félelem, vágy és sok más érzés vezérli. Aztán egyre több tanult dolog is meghatározza. Hat évesen, egy játszótéri összetűzésben természetes, hogy megvédem a testvéremet, mert szeretem, és nem gondolom túl a dolgot. Ha megkérdeznek, hogy miért védtem meg, akkor valószínűleg annyit válaszolok, hogy mert a testvérem. Ahogyan idősebbek leszünk, konkrét dolgokat is tanulunk a hűségről attól függően, hogy milyen közegben növekedünk fel. Igés kártyákról, képekről megtanuljuk, hogy „Hű az Isten.”, énekeljük, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar”, és az is lehet, hogy szüleink azt tanítják, hogy az a legfontosabb, hogy „magadhoz légy hű!”. Vannak-e a hűségnek olyan kötelékei, amik olyan mélyen gyökereznek, hogy az életünk alaptevései közé tartoznak? Mennyire tudatos döntések állnak a hűségünk mögött? Mennyire kell azért tenni, hogy ne váljak a másik szemében hűtlenné? A saját vagy a másik fél elvárásai alapján alakítom a hűséges és hűtlen viselkedésem és viszonyulásom határát? Megannyi kérdés és olyan nehéz ezekre válaszolni. Hűségünk tárgya számtalan kapcsolat, dolog, eszme lehet, mégis a szó először a párkapcsolat témakörét eleveníti fel bennünk. A párkapcsolati hűség manapság egy meglehetősen törékeny fogalom. Múltbeli megítéléséhez képest sokkal inkább elvesztette norma funkcióját, „hétköznapiságát”. Ma már a hűség egy misztikus, különleges jelenség, ami keveseknek adatik meg (vagy kevesen képesek választani?...) Nem vagyunk már gyerekek, sok történetet hallottunk, sok mindent éltünk át, mondhatni meg se lepődünk azon, ha hűtlenséget él át a környezetünkben valaki. Így a hűség ritkaságánál fogva sokkal inkább felértékelődött a társadalmunkban. A következőkben néhány kérdést és gondolatébresztőt olvashattuk a párkapcsolat témakörében. 1. Miként lehetséges, hogy ennyire átalakult a hűség és hűtlenség megítélése a kultúránkban? Ez egy meglehetősen komplex jelenség, amire nehéz konkrét válaszokat adni, az viszont bizonyos, hogy a hűtlenség, félrelépés sokkal kevésbé számít ma már tabu témának, mint az elmúlt korokban. Azt nehéz lenne megmondani, hogy számokban kifejezve van-e különbség, hiszen régen is sokszor történt hűtlenség a párkapcsolatokban, azonban a félrelépés akkor sokkal inkább titok maradhatott. Lássunk néhány megállapítást:
  • A régebbi korokban a házasságok nagy százaléka érdekházasság volt. A félrelépő fél szerelmet és intimitást keresett, amit otthon nem kaphatott meg. Azonban a házas feleket ettől még érdekek fűzték egymáshoz, melyek értéke nagyobb volt a szerelemnél.
  • Régen a férfinak könnyebb dolga volt a hűtlen cselekedet kivitelezésében, azonban a nőt súlyos meghurcolás érte fordított helyzetben. Nem is beszélve a tényről, hogy akkor még nem voltak ilyen fejlettek a fogamzásgátló módszerek, mint ma, tehát további következményei lehettek az esetnek. Ma már kevésbé ítélnek meg egy hűtlen nőt, mint régen.
  • Régebben a házas felek monogámok voltak, vagyis jó esetben egy emberrel élték végig az egész életüket, ami egy társadalmilag kívánatos és elvárt norma volt. Ma már a monogámia egy divatjamúlt jelenség, mely az ember egész életét nézve nehezen értelmezhető. Az egyes kapcsolatainkban igyekszünk monogámak lenni, de egyre kevesebb az olyan kapcsolat, ahol a felek életük végéig együtt maradnak. Tehát az életen át tartó hűség és monogámia sokkal gyengébb normává vált.
  • Felgyorsult a világ, az információáramlás, ingerek zúdulnak ránk mindenhonnan. Korunk emberét lehetőségek száza veszi körül. Hozzászoktunk ahhoz, hogy mindig van alternatíva és hihetetlen gyorsassággal érnek el minket az új fejlesztések. Mindig jobban és jobban érezhetjük magunkat. Ezek a dolgok pedig megjelennek a párkapcsolatunkhoz való hozzáállásunkban is. Kalandok és alternatívák várnak ránk, csak ki kell nyújtani érte a kezünket. És akkor bizony nagyon törékeny dolog a hűség...
hands-woman-girl-silver 2. Mit jelent hűnek, hűségesnek lenni a páromhoz? Ebben a megváltozott társadalmi berendezkedésben, ahol a hűtlenség egyre inkább opció a párkapcsolatban, mit jelent pontosan hűségesnek és hűtlennek lenni? Ki határozza meg azt, hogy pontosan mire vállalkozok, amikor hűséget fogadok, és mi számít már hűtlenségnek? Talán a legélesebb határt a szexualitásnál tudjuk meghúzni, az elég konkrét cselekvéseket foglal magában. De mi a helyzet a párom elhanyagolásával, becsmérlésével, a figyelmen kívül hagyásával? Lehetséges, hogy ezekkel ugyanúgy elvesztem a másik bizalmát, megtöröm a felé irányuló hűségemet. Az is lehet, hogy soha nem bújnék mással ágyba, még csókot sem váltanék senki mással, de úgy gondolom, hogy néha egy kis flörtölés, kétértelmű üzenetek küldése, női csábítás még belefér. De mi van akkor, ha ezt elmesélem a páromnak, ő is azt gondolja majd vajon, hogy tudom a hűségem határait és kézben tartom az eseményeket? Nagyon nehéz állást foglalni és határokat húzni, de az az igazság, hogy ezt nem is tehetjük meg másnak a kapcsolatára vonatkozóan. Ezt csakis a saját kapcsolatunk berkein belül, a párunkkal együtt határozhatjuk meg. Keresztény emberként és pszichológusként is azt vallom, hogy a hűség kizárólagos. Azzal, hogy hű vagyok a társamhoz, lemondok a többi férfiról, nem kezdek kalandokba, nem lépek félre. Ez világos. De azt, hogy mi esik rosszul a páromnak, azt nem én határozom meg. Mint ahogyan azt sem én határozom meg, hogy egy-egy merészebb flörtölés melyik férfit mire indít. Viszont dönthetek úgy, hogy meghallom és tiszteletben tartom, amit a párom érez és amire vágyik (félreértés ne essék, itt nem a túlzott féltékenykedésről és függésben tartásról van szó). Azt, hogy mik a hűségünk határai, a kapcsolatban határozzuk meg. Ennél a résznél fontos elgondolkodnunk azon, hogy milyen sebeket tud ejteni a hűtlenség bármilyen formája. A mai digitális világban egy-egy merészebb üzenetváltással is komoly fájdalmakat okozhatunk a párunknak (és ő is nekünk). Esther Perel pszichológus mondta azt, hogy „a mai digitális kor viszonyai ezer szúrással elszenvedett halálok”, hiszen akár a legapróbb részletekbe belemenően és korábbra visszanyúlóan is hozzáférhetünk (vagy hozzáférhet a párunk) a viszony részleteihez. 3. Mi motivál a hűtlenségre? Ha jól sejtem, vártátok már ezt a kérdést. Túl klisés válasz lenne, hogy a bűnös énünk, vagy a megromlott párkapcsolatunk. Almási Kitti pszichológus évek óta dolgozik párokkal és azt tapasztalta, hogy a hűtlenség egyik oka hogy valóban kiüresedik a párkapcsolat, konfliktusok húzódnak a felszín alatt, és felbukkan egy izgalmat rejtő kapcsolat lehetősége. Azonban ilyenkor nem magát a kapcsolatot unjuk meg, hanem saját magunkat. A hűtlenségben az a legvonzóbb, hogy másnak élhetem meg magamat, újra izgalmasnak érzem magam, olyan dolgokat teszek, amit már rég nem tettem. A másik szemén keresztül olyan embernek látom magam, amilyen szeretnék lenni. Azzal a másik féllel átélhetem, hogy egy vonzó, élettel teli nő vagyok. Pál Feri szerint vannak olyan emberek, akiknek az életmódjához hozzátartozik a csábítás, a flört, és sok esetben az is, hogy több vasat tartanak a tűzbe. Ennek lélektani háttere pedig nagyon sokszor az, hogy az illető annyira bizonytalan önmagában, hogy folyamatos érzelmi megerősítésre van szüksége. A másik ember vágyakozó tekintetében érzi erősnek és értékesnek magát, amit egy hosszú kapcsolat a maga természetes konfliktusaival és nehézségeivel együtt nem tud megadni neki. Esther Perel párterapeuta több évtizedes munkája során a hűtlenségnek egy másik, sajátos okát is megfigyelte. Gyakran megtörténik, hogy valaki 25-30 éve is hű maradt a társához, mégis egy napon hirtelen átlépi a határt, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna, mégis megtörténik. A félrelépők úgy nyilatkoznak az élményükről, hogy „újra érzem, hogy élek, újra van értelme az életemnek”. Ezek a hűtlenségek pedig nagyon sokszor hozzákapcsolhatóak valamilyen veszteségélményhez, halálesethez, betegséghez. A fáradt, elkeseredett ember a megszokott, szomorúságoktól terhelt kapcsolat problémáival nem tud megküzdeni és értelmet, menekülést keres egy új viszonyban. Ilyen formában pedig a hűtlenség a halál ellenszere… OLYMPUS DIGITAL CAMERA 4. Hogyan maradhatok hű? Bartis Attila író azt írja, hogy „az, hogy kibe szeretünk bele, soha nem döntés kérdése. Az, hogy kit szeretünk egy életen át, mindig döntés kérdése.” A hűség mellett döntést kell hoznom, ha nem teszem, kiszolgáltatottá válok a hűtlenségre. Én nem hiszek a folyton egy ember felé irányuló lángoló vágyban és szerelemben, a lelket felszabadító döntésben és a mély, intim, szereteten alapuló párkapcsolatban viszont igen. Azonban az egy nagyon sok kölcsönös munkát és elköteleződést igénylő műfaj. Almási Kitti szerint, amikor nem kell a másiknak hazudnom, nem kell kettős életet élnem és valóban megbízhatunk egymásban, az az igazi öröm. Ezért az örömért pedig megéri lemondani  minden más alternatíváról. Hiszem azt, hogy Isten társas lénynek teremtett minket, akik képesek az elmélyült, intim párkapcsolatra, ami akár egy életen át tart. Ehhez azonban rengeteg alázatra, önismeretre és együttes akaratra van szükség. Ha pedig a társunkban megtaláltuk azt, aki olyannak fogad el minket, amilyenek vagyunk és képes feltétel nélkül szeretni és egyezni tudunk a törekvéseinkben és céljainkban, akkor semmilyen hűtlenség izgalma és jutalma nem érhet fel a valódi intimitás megtapasztalásával. Végezetül pedig (tudjátok, hogy mennyire szeretem az idézeteket) álljon itt elgondolkodtatásul Dragomán György gondolata:
A hűség a látszat ellenére nem páros mérkőzés. Az magányos sport, olyan, mint a hosszútávfutás, nem adok-kapok. Nem hozzá vagy hűséges, hanem magadhoz, nem neki fogadtad meg, hanem magadnak. Te tudod egyedül, mit bírsz és mennyit bírsz, és ehhez tényleg nincs köze senki másnak. Nem, még neki se. Itt nincsenek se rekordok, se helyezések, egyedül te tudod az eredményt is.

B. L.

Vélemény, hozzászólás?