Sokszor mondogatjuk, hogy milyen rohanó világban élünk. Hogy nincs időnk semmire, vagy ha van, nehezen döntünk, hogy mit is kezdjünk vele, mert annyi lehetőség van, így sehol se tudunk jelen lenni igazán… Véletlenül észreveszünk egy üres délutánt a naptárunkban, és kapásból öt dolog jut eszünkbe, amit abba a néhány órába bele tudnánk szorítani. Ha barátokkal egyeztetünk találkozót, akkor azt legalább 4-5 héttel előre meg kell tenni. Rohannak a mindennapok, a hétvégén pedig igyekszünk utolérni magunkat. Vajon lehet-e máshogy?
Nem drasztikus változtatásra gondolok, hanem arra, hogy lehetnek-e kevésbé terhelőek a sűrű mindennapok? Minden ember máshogy működik, máshol vannak a határaink, máshogy töltődünk, kapcsolódunk ki és más dolog okoz örömet. Kell egyfajta önismeret, hogy az ember érezze a szükségleteit, határait, és hogy mikor mi fér még bele időben és energiában egyaránt. Ismernünk kell magunkat ahhoz, hogy tudjuk, mik azok az alapvető szükségleteink, amik kellenek ahhoz, hogy jól legyünk lelkileg, testileg és szellemileg is. Íme három példa:
1. Pihenés
Ebbe bele tartozik az aktív, passzív pihenés és az alvás is. Egyszer egy igehirdetésben hallottam, hogy sokkal sebezhetőbb az ember és kevésbé tudja ajándékait kamatoztatni, ha fáradt. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem nagyon kevés ember érzi magát jól, amikor kimerült. Vannak időszakok, amikor a pihenés háttérbe szorul, de fontos, hogy legalább az igyekezet ott legyen, hogy odafigyeljünk rá a mindennapok során. Az aktív pihenésbe beletartozik a mozgás, utazás, programok szervezése stb., van aki így töltődik, van aki pedig az otthon töltött lustálkodós napok által. Tudatosan tervezni kell ilyen időt, de vigyázzunk ne „tervezzük túl” magunkat, hisz ha túl sok mindent akarunk egy hétbe belezsúfolni, hiába töltenek a programok, találkozások, nem lesz pihentető. Nincs annál frusztrálóbb, ha nincs valamire elég ideje az embernek, mégis megpróbálja a lehetetlent, beszorítja, rohan, nem is sikerül úgy a terv, és a végén még magára is mérges az illető, mert érzi, hogy nem jól döntött, túlszervezte a napját.
2. Családdal, barátokkal töltött minőségi idő
Nem, a közös takarítás vagy bevásárlás nem számít annak… Úgy érzem egyre nehezebb alkalmat találni a minőségi együtt töltött időre, amikor nem kell két dolgot egyszerre csinálni, hanem a másikat meg tudjuk ajándékozni a figyelmünkkel. De egy párkapcsolatot, barátságot csak úgy lehet ápolni, ha erre odafigyelünk. Ha fontosnak tartjuk a másikat annyira, hogy időt töltsünk vele. Érdemes előre egyeztetni, hiszen sokszor nehéz úgy időpontot találni, hogy mindenkinek megfelelő legyen. Nagyon értékes a másokkal töltött idő, de arra is figyelnünk kell, hogy magunkra is maradjon, hiszen kell az énidő is. Amikor azt csinálunk, amit úgy igazán szeretnénk, legyen szó olvasásról, futásról, sütésről, kertészkedésről, sorozatnézésről, zenélésről… Néha jó úgy tervezni ezzel, hogy csak annyit írunk be a naptárunkba, hogy énidő, és amikor odajutunk, akkor döntjük el, hogy mit is szeretnénk csinálni igazán.
3. Elcsendesedés
Lelkileg töltődni: egyedül, barátokkal, gyülekezetben… Sok módja lehet annak, hogy lelki csendességet tartsunk, az Igére figyeljünk. Van, aki inkább úgy tud töltekezni, hogy igehirdetést vagy dicsőítést hallgat, van, aki a Bibliában vagy valamilyen lelki tartalmú könyvben mélyed el, van, aki csoportos vagy gyülekezeti alkalmon. Fontos a módszer is, de az talán még fontosabb, hogy rendszeres legyen a tevékenység. Úgy gondolom, mindenkinek más napszakban van lehetősége, ideje arra, hogy csendességet tartson, viszont saját bőrömön tapasztalva, sokkal inkább a mindennapok részévé válik, ha ebben is kialakítunk egy rutint. Máskülönben nagyon könnyen telik el úgy a nap, hogy késő este jut eszünkbe, hogy a mai napba még jó lenne, ha beleférne valahogy, de akkor más sokszor túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy igazán kapcsolódni tudjunk.
+1 Realitás
Nem tudom kihagyni a realitás fontosságát. A napjaink, heteink megtervezése során nagyon fontos reálisan végiggondolni, hogy mi az, ami beleférhet időben és energiában. Ha egy délután már csak két óránk van, fogadjuk el a korlátokat, ne akarjunk besűríteni ötórányi programot. Mindenkinek jobb lesz, de legfőképp saját magunknak, hogy nem rohanunk, terheljük túl magunkat!
Ahhoz, hogy jól legyünk, úgy gondolom, fontos tudatosan használni az időnket. Így tudunk törekedni az egyensúlyra a munka, tanulás, szolgálat, családdal-barátokkal töltött idő, énidő, kikapcsolódás, csendesség, házimunka, pihenés, sütés-főzés stb. között.
Tölts el néhány percet azzal, hogy átgondold, te mikor vagy jól. Mik a te életednek a létszükségletei? Mire kell odafigyelned a mindennapokban és min tudnál változtatni esetleg, hogy minél kiegyensúlyozottabbak legyenek a mindennapjaid?
