A féltékenység – átok

Tosca elképesztően szereti Cavaradossit, olyannyira, hogy folyamatosan kérdőre vonja a férfit, ki a legcsodásabb nő a földön és a szíve kié. Persze, ahogy az a romantikus történetekben lenni szokott, Cavaradossi is szereti Toscát, de a féltékenysége már-már megőrjíti. Amikor egy, a templomba készülő festmény női alakját nem Toscáról mintázza, kitör a veszekedés. A szerelmes szavak ideig-óráig segítenek, de a tragédia nem kerülhető el. Tosca ekkor még nem tudhatja, hogy túlzott ragaszkodása és emésztő féltékenysége, a halálba küldi azt, akit mindennél jobban szeret…

A Napóleon ideji Olaszországban járunk, ha megnézzük és meghallgatjuk Puccini Tosca című operáját. A három felvonásos remekmű a politikai ármányok és a szerelmes szívek bajkeveréseit eleveníti meg, és nem, nem végződik happy enddel. A politikai vonal tulajdonképpen megmarad háttérnek, a fő szálat pedig a két főhős, a festő és politikai foglyokat bújtató Mario Cavaradossi, és szerelmese, Floria Tosca kapcsolatáról szól.

Cavaradossi részt vesz Cesare Angelotti – a Római Köztársaság első konzulja, politikai fogoly – elbújtatásában, mikor az megszökik az Angyalvárból, hogy ne végezzék ki. Egy ideig a templomban rejtegeti, és női ruhákat visz neki az álcázáshoz – köztük van egy legyező is, amit Angelotti a nagy sietségben elhagy.

Scarpia – Róma rendőrfőnöke – sejtvén, hogy merre lehet az üldözött Angelotti -, a templomba siet és megtalálja a legyezőt, valamint az elfogyasztott vacsora maradványait. Egyből gyanítja, hogy ki bújtathatja az üldözöttet – és ekkor megérkezik a szerelmét kereső Tosca, akit féltékenysége következtében könnyedén Cavaradossi ellen tud fordítani a rendőrfőnök. Tosca minden gyanakvás nélkül elhiszi, hogy szerelme megcsalja őt.

dupla2_2_jpg_1200x630_q85_crop-smart_upscale_Fotor

A következő felvonásban a rendőrfőnök elfogja Cavaradossit, aki nem beszél, ezért kínvallatásra ítélik. Scarpia úgy intézi, hogy Tosca is hallja a férfi fájdalmas üvöltéseit. Végül, hogy mentse kedvesét, elmondja, hol találják meg Angelottit. Főhősnőnk azért, hogy megmentse Cavaradossit a haláltól, szerződést köt Scarpiával: neki adja magát, ha cserébe nem végzik ki szerelmét és menlevelet ír kettejüknek, hogy örökre megszökhessenek Rómából. A rendőrfőnök természetesen beleegyezik a számára nagyon is csábító ajánlatba, megírja a menlevelet és követeli jussát Toscától, aki olyannyira undorodik a férfitól és a helyzettől, hogy leszúrja. Nem is sejti, hogy minden igyekezet ellenére szerelmét megölik egy véletlen félreértés következtében…

A harmadik felvonás az Angyalvárban játszódik, és az egyik legszebb áriát hallhatjuk itt: az E lucevan le stelle (És ragyogtak a csillagok) áriában a hálára készülő Cavaradossi emlékszik vissza életére, felidézi az égen pislákoló fényeket, a szerelem ízét, amit elveszít. A gyönyörű dallam egészen az ember szívéig hatol, a szöveg pedig megkoronázza az elkeseredettség, hitevesztettség érzését.

Megjelenik Tosca is, aki megnyugtatja a festőt, hogy nem fog meghalni, de úgy kell tennie, mintha megölték volna. A sortűz után, miután sokadik kérlelésre sem ébred fel a férfi, Tosca rájön, hogy a terve nem sikerült, minden veszve van, ráadásul már hallani a lábak dobogását és a kiáltásokat, amint érte jönnek, hiszen gyilkos! – megölte Scarpiát. Végső elkeseredésében leveti magát az Angyalvárról.

Az Erkel Színházban megfizethető áron és remek minőségben nézhetjük vissza évszázadaink klasszikus operáit, köztük a Toscát is. Azt gondolom, hogy ennek a műnek nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy az emberi érzéseket – a végtelen szerelmet és az átkos féltékenységet – remekül mutatja be. Hiába minden szerelem, minden igyekvés, a kölcsönös bizalom nélkül nem teljesedhet ki egy kapcsolat. A féltékenység valójában nem is a másikra, hanem magunkra irányul: engem nem szeret, velem nem törődik, én leszek a megcsalt, vagyis én érzem úgy, hogy a másik elhanyagol, saját magam féltem – nem a másikat. Önzés. Tosca esetében sem arról volt szó, hogy a férfi szerelmét féltette volna. Nem. Tosca saját magát féltette: hát nem én vagyok a legszebb nő? Hát nem az én szemem a leggyönyörűbb? – Teszi fel a kérdéseket a férfinek. Ez a fajta káros szenvedély pedig végül a halálba taszítja mindkettejüket.

Pál apostol ezt mondja egyik levelében: „A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.”
Legyen a mi szeretetünk is ilyen és ne legyünk csalárd szívűek, mint Tosca. Szeressünk tiszta szívvel, teljesen és ne félve – még ha olykor fáj is.

J. Á. A.

a

a

Ajánlók

Album
Palya Bea – Nő

palya-bea-a-noPalya Bea sokoldalú előadóművész, sok zenei stílust kever, olyan ő, mint egy fúziós konyhamester – csak éppen a zenében. A szövegei letisztultak, sokat mondóak, nagy érzelmeket felölelőek. A Nő című albuma a női lét sokrétűségét, egy nő ezer arcát mutatja be, históriákat mesél el, nagy szellemeket idéz meg, a szülésről, szenvedélyről, gyereknevelésről (is) szól. A Beszív-kifúj terápiás-jellegű, egy stresszes nap után biztos segítség a levezetésben.

Film
Életrevalók
eletrevalokAz Életrevalók igazi francia film: az élet sójáról, valódi ízéről szól. Mindennapi hősökről, akik ugyanúgy bűnösek és rosszak, esendőek, mint mi. És tele vannak szeretettel. Vágynak a szeretet adásra és kapásra. Számomra azért csodás ez a film, mert azon túl, hogy egy tolószékbe kényszerült férfi és ápolója kapcsolatát meséli el, betekintést enged azoknak valódi, emberi oldalába, szenvedéseikbe, humorukba, és nem pedig egy idealizált világot mutat be.

Esemény
Ez az a nap!

hillsongElőször Magyarországon a Hillsong Australia! A Hillsong Worship 2016. február 2-án hazánkba érkezik, hogy egy fantasztikus dicsőítő koncertben legyen részünk. Most először járnak a közép-európai régióban, a dicsőítő estnek a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont. Részletek és jegyek itt: ezazanap.hu

Könyv
Umberto Eco – A rózsa neve
ecoEgy tökéletesen felépített, történelmileg hiteles, borzongató krimit tarthat a kezében az olvasó, ha Eco könyvét választja. A szerző elkalauzol minket a középkor sötét-rejtelmes világába, a vastag falú, zárt bencés apátság belsejébe, ahol megannyi titok és egy gyilkos lapul. A főszereplők – a mester, Baskerville-i Vilmos – és tanítványa – Melki Adso – varázslatos logikával találják ki, hogy ki szedi áldozatait a rendben. A történet lendületes és magával ragadó.

J. Á. A.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .