Most a Bölcs, Örömteli, Jótékony és Tudatos időszakát éljük az évnek. (Remélem, ezt te is érzed! 🙂 ) Rövidebben: a BÖJT idejét. Ne ijedj meg, ha az első mondatból nem jöttél rá, hogy mit takar, hiszen ez csak az én megfogalmazásom. Nekem ezt jelenti, s valahol ez is nagyon egyéni, személyes, hisz ez az időszak mindenkinek mást jelent. De mi is az a böjt? A 40 nap során általában valamit megvonunk magunktól, ami egyébként szükséges, mindennapos része életünknek, valamit, amit fontosnak, elengedhetetlennek érzünk. Lehet ez hús, édesség, televízió-, vagy éppen sorozatnézés, vásárlás… Én úgy gondolom, hogy nem is az a lényeg, hogy MIT vonunk meg magunktól, hanem az, hogy a helyét MIVEL töltjük ki. Hiszen, ha valamit kihagyunk az életünkből, akkor űr marad a helyén, s azért írtam fent, hogy ez a bölcsesség időszaka is, mert ilyenkor kicsit tudatosabban figyelni kell arra, hogy ezt az űrt, mivel is töltjük ki. Sosem magát a cselekedetet kell központba helyezni, hanem a lemondás általi változtatás, közeledés lehetőségét. Ha megvonunk magunktól valamit, akkor felszabadul egy kis idő. Tegyük fel a filmnézést vonjuk meg magunktól, akkor a képernyő előtt töltött másfél-két órát eltölthetjük tudatosabban, bölcsebben azzal, hogy keressük Istennel a kapcsolatot. De a böjti időszakban szerintem nem csak megvonni lehetne magunktól valamit, hanem akár valamit hozzá is adhatunk a napunkhoz, szokásainkhoz. Minden nap szeretnék fél órával hamarabb felkelni ebben a 40 napban, hogy Istennel lehessek… Megpróbálom jobban kifejezni szeretetemet a körülöttem élők felé… Jobban oda fogok figyelni arra, hogy szavaimmal építsem a környezetemet…
Téged ez az utóbbi nem lepett meg? Manapság olyan könnyedén, s néha felelőtlenül bánunk a szavainkkal, pedig „amit mond az ember, annak a gyümölcsével lakik jól”. A gyümölcs motívumot gyakran életünk és tetteink eredményére használjuk, ami lehet jó vagy rossz gyümölcs ennek megfelelően. Lehet, hogy szavaink is egyfajta termések? „Amivel csordultig a szív, azt szólja a száj” – ebből nem az következik, hogy szavaink a szívünknek a termései?! Jól laknak azok, akik hallják a szavaidat, vagy megterheli a gyomrukat? Ízletesek, üdítőek, édesek a szavaid mások számára?
A gyümölcs kérdése azért is foglalkoztat annyira így márciusban, mert már szerintem sokunknak elege van a hosszú télből. Fáradtak vagyunk, néha már túl szürkék a napok, több napsütésre és frissességre vágyunk. (Bár már közeleg a tavasz, így egyre nagyobb a reményünk!) Jól esne egy kis vitaminbomba, hogy bírjuk energiával, s milyen jó, természetes vitaminforrás a gyümölcs.
Én magamon azt is észrevettem, hogy a teát már nem annyira kívánom, a vizet meg még nem annyira, így a gyümölcs jó folyadékpótló is lehetne. Szerves savakat is tartalmaznak, (ezért olyan üdítőek) és ennek köszönhetően fokozzák az étvágyat és javítják az emésztést is. Élelmi rostban is gazdagok a gyümölcsök, ami azt jelenti, hogy tartalmaznak számunkra emészthetetlen részeket is, de ez sem felesleges, hiszen ezek gyorsítják az anyagcserét és szabályozzák a zsírfelszívódást. A bennük rejlő vitaminoknak köszönhetően növelik a szervezet ellenálló képességét, tehát akinek sikerült megmenekülnie eddig a megfázástól, influenzától, annak szeretettel ajánlom, hogy továbbra is erősebb maradjon a betegségnél! 🙂 Annak ellenére, hogy tudjuk, az érett gyümölcsök kedvező hatása akkor érvényesül a legjobban, ha frissen, nyersen, hámozatlanul és megmosva esszük, azért nem mindig kívánjuk ezt a fogyasztási módot. Mert lássuk be, meg lehet unni a télen fellelhető gyümölcsöket… Hiszen amik hazánkból származnak, azok jóformán még az őszi gyümölcsök, valamint déli gyümölcsöket lehet még kapni a boltokban. Ezzel egyébként nincsen baj, az alma, körte, banán, kivi nagy kedvenc azt hiszem, de a változatosság kedvéért nem árt észben tartani azt is, hogy a nyáron üvegbe zárt ízletes csemegéket, a befőtteket is elővehetjük. Ha eddig még nem tettétek volna, próbáljátok ki kevesebb cukorral, édesítővel eltenni a gyümölcsöt télire, hisz néha jól esik az a savanykás íz, plusz így rossz érzés nélkül élvezhetitek a csemegézést.
Másik megoldás lehet a gyümölcsök lefagyasztása. Ha arra nincs lehetőség, hogy saját magunk fagyasszunk le egy-két gyümölcsfélét (gondolok itt a piros bogyós gyümölcsökre), akkor ilyen fagyasztott gyümölcs mixeket a boltokban is találhattok, és egyszer-egyszer talán meg is engedhető ezeknek a termékeknek a megvásárlása. Természetesen nem szabad zsenge gyümölcsre számítanunk, de megszínesítheti az étrendünket, és joghurtba, gyümölcssalátába kiváló. Valamennyivel csökken a vitamin tartalma a hőkezeléseket követően a gyümölcsnek, de még így is értékes vitaminforrás lehet.
Na, és ott vannak még az aszalt, szárított gyümölcsök is. Itt szintén érdemes odafigyelni a hozzáadott cukor mennyiségére. A szilva, barack, banán elég édes gyömölcsök, ezért preferálom én a szárított és aszalt változatot a kandírozottal és glazírozottal szemben. A két utóbb említett eljárás között a különbség abban rejlik, hogy a glazírozottnak fényes a felülete, elkészítésük menete azonban ugyanaz: egyre töményebb és töményebb cukor oldatba mártják a gyümölcsöt, amíg annyi cukrot vesz fel, ami végül megvédi a romlástól. De van egy rossz hírem: minket és a fogainkat a cukor nem véd a romlástól… 🙂 Ennél egészségesebb az almaszirom, amit otthon is el tudunk készíteni, ha meguntuk már magában rágcsálni az almát. Az alaposan megmosott gyümölcsöt kettévágjuk, eltávolítjuk a magházat, (a héját nem kell) és hámozó eszközzel vékony szeletekre vágjuk. Szépen kiterítve rácsra helyezzük, és alacsony fokozaton betesszük a sütőbe, ha tudjuk a légkeveréses funkciót válasszuk. Kell neki jó néhány óra, de ha a lakásban, házban a fűtés már nem megy és még este hűvös az idő, akkor a sütő melege még jól is eshet. Én meg szoktam szórni egy kis fahéjjal a szeleteket mielőtt beteszem a sütőbe (nagyon finom J). És akkor az alternatív gyümölcsfogyasztás további módjait, a turmixokat, smoothie-kat még nem is említettem, de erről még lesz bőven szó a júniusi számunkban! 🙂
Tartsunk ki tehát, már itt a tavasz és nemsokára jönnek a finomabbnál finomabb friss és lédús gyümölcsök, de addig se hagyjuk ki a lehetőségünkhöz mért mennyiségű és formájú termések fogyasztását. Illetve, ha már felfedeztük, hogy a szív gyümölcse a szó, jó volna ebben a bölcs, örömteli, jótékony és tudatos időszakban odafigyelni szavainkra is, hogy mi magunk is jó gyümölcsöt teremjünk.
Á. B.
