Párkapcsolati tabuk

Kedves nőtársam…

Bizonyára számodra is ismerős a tabu kifejezés. Életünk során nagyon sok tabuval szembesülünk. Tabu az, amiről nem beszélünk. Tabukkal szembesülünk a keresztyén vallásgyakorlatunkban, tabukkal a párkapcsolatainkban, házasságunkban, a családban, munkahelyi környezetben és igazából az élet minden területén.                                                   

Jelen esetben a párkapcsolati, keresztyén házassági tabukról ejtenék pár szót. Júliusban készült el magiszteri dolgozatom (államvizsga) a teológusok, lelkészek párválasztásáról. Dolgozatomban külön foglalkoztam a keresztyén házasság kérdésével. Számomra nagyon megdöbbentő volt azzal szembesülni, hogy a keresztyén házasság is rengeteg tabut tartalmaz. Ilyen tabuk például a szexualitás, a párkapcsolati válságok, a válás. Még mielőtt rátérnék a tabuk tárgyalására, fontos megemlítenem, hogy a dolgozatban arra kerestem a választ, hogy a teológusok vagy fiatal lelkészek párválasztása mitől más. Nem jobb, nem rosszabb, hanem egyszerűen csak különbözőbb-e más foglalkozású ember párválasztásánál vagy házasságánál. Már itt az elején szembesültem az első nagy tabuval, ami érdekes módon nem a szexualitás, hanem a válás. Szarka Miklós, nyugalmazott református lelkipásztor és a párterápia kimagasló hazai egyénisége volt az, aki szembesített beszélgetéseink és könyve kapcsán azzal, hogy mekkora a baj. Baj abban az értelemben, hogy sokszor azt gondolja az ember, keresztyén házasságokban nincsenek válságok, nincsenek válások. Ha eddig azt hitted, hogy a keresztyén párkapcsolat, házasság mindenféle problémától mentes, hát kedves nőtársam, el kell szomorítsalak. Ez nem minden esetben állja meg a helyét. Lelkészek és keresztyének közé is ugyanúgy beférkőznek a nehézségek, sőt néha odáig fajul, elmérgesedik a helyzet, hogy már csak a válás segíthet egy látszólag tökéletesen működő kapcsolaton. Ugye, te is azt gondoltad, naivan, mint én, hogy az Isten gyermekein nem foghat ki sem probléma, sem válás? Bár nem beszélünk róla, mégis egy meglévő jelenség. Sajnos az emberi gyarlóság legtöbbször a kapcsolatokban mutatkozik meg, de mégis van egy jó hír azok számára, akik javítani szeretnének a kapcsolatukon, vagy a válást szeretnék megelőzni. Vannak esetek, amikor már csak a saját erőnkből nagyon nehéz új alapra állítani egy kapcsolatot, de tudnunk kell, azt is, hogy mindig van lehetőség segítséget kérni. Elsősorban kitartóan kell imádkoznunk és hinnünk abban, hogy az, Aki bemutatott minket egymásnak, továbbra is velünk van és bátran kérhetjük, hogy áldja meg életünket és kapcsolatunkat. Másodsorban ott van a külső segítség, egy párterapeuta, aki a legjobb szaktudása szerint segíthet a konfliktusok mediálásában, és abban, hogy megláthassuk a saját gyengeségeinket és hibáinkat. A már fentebb is említett párterapeuta, Szarka Miklós mesélt nekem a válás terápiás kezeléséről. Ennek 3 féle fokozatáról. Az első, a primer fázis, amely a prevencióról szól, vagyis arról, hogy a pár hogyan előzze meg a válságot. A második szakasz a szekunder, amikor már jelen van a válság, ezt a pár felismeri és legtöbben ilyenkor keresik fel egyénenként vagy párjukkal együtt a terapeutát. A harmadik és egyben az utolsó fázis a tercier, már az elváltakkal foglalkozik. Itt a legfontosabb, amit tehet a terapeuta, hogy átsegíti az egyént a nehéz folyamaton. Ez egyfajta utógondozásként szolgál.

Végezetül pedig Jézus álláspontját mutatnám be a válással kapcsolatban. Számára ez nem volt tabu, így Jézus a következő párbeszédet folytatta a farizeusokkal:

„Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, elhagyta Galileát, és elment Júdeának a Jordánon túli vidékére. Nagy sokaság követte, és ott meggyógyította őket. Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: „Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Ő így válaszolt: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?” Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” Erre azt mondták neki: „Akkor miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?” Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét – a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő.” Erre így szóltak hozzá tanítványai: „Ha ilyen a férfi helyzete az asszonnyal, akkor nem jó megházasodni.” Ő azonban így válaszolt: „Nem mindenki képes elfogadni ezt a beszédet, csak az, akinek megadatott. Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik így születtek, és vannak nemzésre alkalmatlanok, akiket az emberek tettek ilyenekké, és vannak olyanok, akik önmagukat tették nemzésre alkalmatlanná, a mennyek országáért. Aki el tudja fogadni, fogadja el!” (Mt 19,1-12)

Farkas Orsolya-Júlia
Vendégíró

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..