11. Ne tegyél semmit sem, csak engedd, hogy szeressen az Isten

Hihetetlen, de már csak két hét van karácsonyig. Ez az az időszak, amikor már érezzük az év végi fáradtságot, nehezebben megy a munka vagy a tanulás, igyekszünk beszerezni minden kelléket és ajándékot az ünnepekre, és pont emiatt egyre nagyobb a tömeg a mindenhol. Nem is ragozom tovább, mert szerintem mindenki tudja és átérzi, hogy miről is beszélek.

Ebből a mindennapi létből kilépve, arra hívlak, hogy vegyél egy nagy levegőt és olvasd el Túrmezei Erzsébet versét. Sőt, azt szeretném kérni, hogy ne csak elolvasd a sorokat, hanem állj meg egy pár perc erejéig, és éld át őket. Bárhol is legyél, a buszon, könyvtárban, munkahelyen, most ne tegyél semmit sem, csak engedd, hogy szeressen az Isten.

Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem…
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Kívánom, hogy kicsit feltöltve, tudj gyümölcsöt teremni a mai nap!

Balázsfalvi-Ábrám Anna