Életmód

Terem a türelem

Mikor lesz már tavasz? Hol van a napsütés, a meleg, az ébredező természet? Hol kisüt a nap, hol meg beborul az ég… pedig én már egy kis színre áhítozom. Egy kis zöld, egy kis sárga, piros, rózsaszín. Legyen lombkorona a fákon, virág a kertekben. És ha ez már mind megvan, akkor leginkább sok érett és friss gyümölcs!  Sokszor ilyenek vagyunk. Telhetetlenek. Türelmetlenek. Kidugja az első hóvirág a fejét körülnézni és mi már egyből a friss málnát szeretnénk szedni a bokrokról (vagy a piacról, attól függ, ki mihez van szokva…) Ha eltehettük a télikabátot pár napig tudunk neki örülni és utána azon gondolkozunk, vajon mikor lehet már fürdőruhában napozni? A türelmetlenségünk tárgya nem csak a természet és időjárás. Lehet, hogy ismerős másnak is az az érzés, amikor elmegy két edzésre és azt várja, hogy hiper fitt és erős lesz. Vagy elkezdi megváltoztatni az életmódját, étkezési szokásait és az első hét után mérlegre állva szomorkodik… Vannak olyan dolgok, amiket annyira szeretnénk siettetni és néha meg azon csodálkozunk, hogy repül az idő… Hogy is van ez?  Nem is olyan régen volt egy érdekes beszélgetésem, amikor az a költői kérdés merült fel, hogy van-e gyümölcs virág nélkül? És mégis mennyire képesek vagyunk arra, hogy lenézzük a virágot… Mert az még nem a végtermék, mert az még nem a cél. Mert haszontalannak tűnik, egy átmeneti állapotnak. Persze van olyan is, amikor rá tudunk csodálkozni, hogy milyen szép és jó illata van, de mégis… Azért nem a lédús, édes, zamatos és tápláló gyümölcsről beszélünk, ami felfrissít. Pedig milyen kis csoda történik minden egyes virággal, ami rügyből bomlik ki és végül terem. Milyen nagy áhítattal lehetne figyelni minden egyes percét, amíg átalakul, kifejlődik. És hálát adni azért a folyamatért, ami történik és halad előre. Azért, hogy van miből növekednie annak a virágnak és van hova. Van egy célja és természetes úton haladhat efelé. Van, amelyik kicsit lassabban fejlődik, későn érő típus. Van, amelyik az árnyékban megbújt és kevesebb napfény éri, ezért kell több idő neki. Idő és türelem. A virág is a része a folyamatnak, egy szép része, amit nem szabad kevesebbre nézni, mint amennyire fontos abban, hogy abból kifejlődve megérjen a gyümölcs. Azért a fülembe cseng a mondás: Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Azt hiszem ez a mi virágzó állapotunkra is igaz kellene, hogy legyen. Tehát ez mind idő és türelem. Az idő sokszor nem is rajtunk múlik, na de a türelem már sokkal inkább. Hogy hogyan tekintünk arra a virágzásra, arra a folyamatra, ami történik. Elégedetlenkedve, hogy már előrébb is tarthatna, vagy pedig megbékélve, hogy mindennek megszabott ideje van. A virágzásnak, a növekedésnek és a gyümölcstermésnek is. Érdekesnek tartom, hogy maga a türelem is egy gyümölcs (a Lélek gyümölcse közé tartozik). 🙂 Tehát ez egy kettős gyümölcstermés, mert amíg türelmesen várjuk, hogy megérjen a gyümölcs, akkor egy másik is növekszik és érik, maga a türelem. Pár szóban ha szeretném összefoglalni ezt a kis kuszának tűnő bevezetést, akkor azt tudnám mondani, hogy nem baj, ha még nem érezzük azt, hogy minden kifejlődött már bennünk, ha még vannak olyan területek és dolgok, amiken kicsit dolgozni, rágódni kell (ilyenek mindig lesznek 🙂 ). Viszont jó az, ha ezt tudjuk értékelni és hálával figyelni. Időt hagyva a növekedésnek, az érésnek és türelemmel, aktívan benne lenni a formálódásban. Most úgy tűnhet, hogy nagyon messzire eveztünk az életmódtól és az egészséges táplálkozástól, de valójában nem. Mert a szervezetünknek is szüksége van arra, hogy ne csak kész állapotú ételekkel tápláljuk, hogy egy kicsit neki is dolgoznia kelljen a növekedésért. És fontos faktor az idő is. 🙂 Nagyon felkapott téma minden időben a szénhidrátok fogyasztásának kérdése. Én nem is annyira fogyókúrás szempontból szeretném most megközelíteni, hanem inkább úgy, hogy, hogyan is működnek, van, amelyik lassan, van, amelyik gyorsabban szívódik fel és ez mit okoz a szervezetünkben. pexels-photo-113758 Nem is olyan egyszerű ez a kérdéskör, de megpróbálunk a lényegre fókuszálni és egy picit az alapokat is átnézve, de egyszerűbben mégis talán tisztábban látni. A szénhidrátok nagyon sokfélék lehetnek. Azért soroljuk őket egy csoportba, mert molekulaláncuk szénből, hidrogénből, és oxigénből épül fel legfőképpen. Vannak közöttük egyszerűek, amik egyféle láncból épülnek fel és összetettek, amik több, különböző láncból tevődnek össze. Van, amelyik oldódik vízben és emészthető, de olyan szénhidrátok is vannak, amik az emberi szervezet számára nem emészthetőek. Tehát szénhidrát tartalma nem csak az édességnek és péksüteménynek van, hanem a zöldségeknek, gyümölcsöknek is. Na de nem mindegy, hogy milyen minőségben vannak jelen. A szénhidrátok szükségesek a szervezetünk folyamataihoz, energiaellátásához. Amikor elfogyasztjuk az ételt, az elemeire bomlik és az alap molekulák tudnak felszívódni a beleinkbe, így pedig a véráramba kerülnek. Az elfogyasztott ételek szénhidráttartalma ezáltal hatással van a vércukorszintre. Attól függően, hogy milyen azoknak a glikémiás indexük. A glikémiás index az egy 0-100-ig tartó skálabeosztás, (100-as érték a glükózhoz tartozik) ami azt mutatja meg, hogy az étel milyen mértékben emelte meg a vércukorszintet. A magas glikémiás indexszel rendelkező ételeket a szervezet gyorsan elemeire tudja bontani, mert olyan formájú benne a szénhidrát, és ezáltal gyorsan felszívódásra is tud kerülni. Míg a lassan felszívódó szénhidrátoknak alacsony a glikémiás indexük, mert azokhoz nehezebben férnek oda az enzimek, általában bonyolultabb szerkezetűek, így több idő, amíg lebomlanak és felszívódnak. Így a lassan felszívódó szénhidrátok több ideig és egyenletesebben biztosítják szervezetünk számára az energia ellátást és nem jelentenek olyan hirtelen megterhelést a szervezet számára, mint a gyorsan felszívódó szénhidrátok. (Amik bizonyos helyzetekben: sportolás után, nagyon intenzív energiakifejtés közben szintén hasznosak lehetnek.) Azt, hogy egy táplálék lassan vagy gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, több minden is befolyásolja. A nyersanyag eleve, hogy abban milyen formában vannak jelen természetesen a szénhidrátok. A magas fruktóz tartalmú gyümölcsök, a magas keményítő tartalmú zöldségek magas glikémiás indexszel rendelkeznek. Az élelmiszerek feldolgozása is sokat számít, a magasabb szintű feldolgozás könnyebb emészthetőséget okoz általában és így gyorsabb felszívódást is. Gondolok itt a hántolásra, amikor a búzáról vagy rizsről eltávolítják a héj részt, megfosztva azt sok rosttól. De maga az elkészítés is hatással van a glikémiás indexre, a rövidebb idejű és kisebb hő behatás kevésbé emeli meg az étel index értékét. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem szabad készre főzni az ételeket, de figyeljünk arra, hogy ha lehet, ne főzzük túl. Sem a tésztát, rizst, burgonyát, zöldségeket. Ezeket a szempontokat figyelembe véve vegyünk néhány példát a teljesség igénye nélkül (vagyis az igény az meg van rá, csak sajnos a karakterszám nincs). pexels-photo-86649 Alacsony GI
  • Zöldségek: spenót, kelkáposzta, káposzta, paradicsom, brokkoli, karfiol, uborka, hagyma, spárga, padlizsán. Emellett a hüvelyesek szintén alacsony indexszel rendelkeznek: lencse, vörös lencse, szója, vesebab.
  • Gyümölcsök: alma, cseresznye, grapefruit, barack, narancs, bogyós gyümölcsök.
  • Ebbe a kategóriába sorolhatóak még az olajos magvak (mogyoró, dió, mandula, pisztácia, kesudió) és a natúr tejtermékek. Gabonafélék közül az árpa, a zabpehely és a bulgur.
Magas GI
  • Zöldségek: burgonya, petrezselyem gyökér, kukorica, zöldborsó, cékla.
  • Gyümölcsök: a trópusi gyümölcsök, a görögdinnye, körte.
  • Péktermékek: bagel, baguette, croissant, fehér kenyér
pexels-photo-298217   Néhány egyszerű tipp, amit a hétköznapokba is be lehet csempészni:
  • Fehér pékáruk helyett fogyasszunk teljes kiőrlésű termékeket.
  • Köretként fogyasszunk gyakrabban zöldséget, hüvelyest, barna rizst, quinoát.
  • Az olajos magvak jó nassolnivalók lehetnek és alacsony a GI értékük.
  • A reggeliző pelyhek (cukrozott) helyett válasszuk a natúr zabpelyhet és készítsünk mi magunk zabkását, vagy joghurtosan gyümölcsöt hozzáadva fogyasszuk.
  • Gyümölcsökből, zöldségekből válasszuk a frisset, ne a feldolgozott termékeket.
Ez az egyik kulcsa annak, hogy miért szeretem és tartom fontosnak a dietetikát. Mert sok hóbort és divat dolog van a táplálkozás terén (is) és nagyon sok megalapozatlan tévhit, amik között nehéz tájékozódni. De azt gondolom, hogy hasznos lehet ezzel foglalkozni, ha ez a tudás megalapozott, hiszen ezekkel az alapelvekkel (GI figyelése) sok betegség megelőzhető és előfordulásuk csökkenthető, az inzulin rezisztencia, a cukorbetegség bizonyos típusa, az elhízás, ebből kifolyólag mozgásszervi betegségek és magas vérnyomás. És olyan jó lenne, ha a megelőzés lehetne a cél, nem pedig a már kialakult betegségek kezelése, hiszen az mindig bonyolultabb és kellemetlenebb. Remélem, hogy mindenkinek volt egy-két érdekes gondolat a mai olvasnivalóban. És remélem azt is át fogjátok tudni élni a következő időkben, hogy a türelem teremhet és termelhet. 🙂  

Á. B.

        Források: http://www.diabetesnet.com/food-diabetes/glycemic-index http://www.livescience.com/51976-carbohydrates.html http://www.glycemicindex.com/index.php http://www.glycemicindex.com/about.php http://healthyeating.sfgate.com/different-between-fast-carbs-slow-carbs-2306.html