Van egy nagyon kedves nyakláncom, amit a szüleimtől kaptam 20. születésnapomra. Szeretem, de mégis sok bosszúságot okozott nekem az elmúlt időben. Egy rövid láncon függ egy medál, ami három részből áll: a hit, reménység és a szeretet jól ismert szimbólumai ezek. Olyan három dolog, ami az életünkben meg kell, hogy maradjon, azért, hogy mi is megmaradhassunk… Ezek közül nekem a másodikkal gyűlt meg a bajom, a remény szimbólumával: a horgonnyal. Először is fizikálisan, hiszen a horgony szára minduntalan ragaszkodni kezdett valamelyik sálamhoz, pulóveremhez, néha öleléskor a másik embernek a pulóveréhez (mikor kellemesebb, mikor kellemetlenebb szituációkat okozva nekem
ezzel… 😉 ) Sokszor időbe és türelembe telt, amíg kibogoztam a szálakat. Másodszor pedig szó szerint próbáltatott meg: a reménységem az emberekben, a világban, mert mindig azt hiszem újra és újra és újra, hogy megérdemlik azt, hogy bennük is reménykedjek. (Végtére is azt mondogatták régen is, hogy a remény HAL meg utoljára…)
Elgondolkoztam: hogy ha a horgony a reménység, akkor az meg tudja állítani a mi életünket, akkor az meg tud minket tartani. De a pulcsis példa is alátámasztja: a horgony abba kapaszkodik bele, ami a közelében van. Mi minek vagyunk a közelében? Az emberek, a világ közelében? (Akkor ne lepődjek meg, ha egy nagyobb hullám messzire visz…) Nem ártana olykor-olykor az életünk fenekére nézni, hogy milyen talajt választunk horgonyunknak. Mert az rajtunk múlik, hogy mivel vesszük körül magunkat. Tehát horgonyunk már van, de nem csak emiatt illik ránk, a hajónak a képe, hanem azért is, mert egy hajónak kell, hogy legyen egy Kapitánya, aki állandó,a ki irányítja a hajót. Sokszor van személyzet is, mikor több, mikor kevesebb emberből álló, akik a vendégeket segítik az úton. Ezek a vendégek szabadon szállhatnak fel s le a kikötőkben, amitől néha megkönnyebbül a hajó, néha pedig távozásuk után üresen kong. És ne feledkezzünk meg a rakományról sem! Hiszen bizonyos hajóknak célja a szállítmányozás is, de megesik, hogy túl sok terhet pakolnak egy hajóra. Nem ismerősek ezek a helyzetek? Gyakran hordozunk mi is terheket, (amik sajnos néha fölöslegesek is…) ezek néha felülvizsgálatra szorulnak, nehogy a túlterhelt hajó ne érje el célját. Mert ezt a célt kell szem előtt tartani, hogy a világ tengere ne kénye-kedve szerint sodorjon. És ehhez nem árt, ha van egy jó horgonyunk. 😉
Hogyha azzal a horgonnyal megállunk egy kis időre, akkor alkalmunk nyílhat a halászásra, horgászásra is. Nem, ezt most nem átvitt értelemben kell értelmezni, hanem nagyon is a szó szoros értelmében a HALászásra gondolok.
Hiszen úton-útfélen halljuk, hogy milyen egészséges a hal és mennyit kellene fogyasztanunk belőle, és mégsem tesszük. (Milyen sok mindennel így vagyunk, elméletben nagyon is tudjuk mi a helyes, de gyakorlatban nem úgy cselekszünk…) Azonban tény és való, hogy a hal nem a legolcsóbb húsféle, nem is olyan könnyen beszerezhető, mint mondjuk egy szárnyas… Azt olvastam, hogy 3 éve Magyarországon a halüzletek száma 220 volt, míg a hús és húsáru üzletek száma közel 3300 volt ugyanebben az időben. Ráadásul a 220-ból is 47 Budapesten üzemelt. Ez jól mutatja a halfogyasztás arányát egyéb húsételekhez képest. Ha esetleg valaki nem talált még a közelében lévő halüzletet (azt bíztatom, hogy járjon utána, de addig is) nagy áruházakban bizonyos napokon lehet friss halat kapni, illetve már a fagyasztó pultból is kiszolgálhatjuk magunkat. 🙂 Hátránya még a halaknak, hogy egyesek az ízét is kellemetlennek tartják, illetve a szálkák bizony tudnak bosszúságot okozni.
De eddig csak a negatívumairól szóltam és mindezek mellet van számos pozitív tulajdonsága is. Hiszen teljes értékű fehérje van benne, ami azt jelenti, hogy minden esszenciális aminosavat tartalmaz, valamint jó foszfor, kalcium, A-, B1-, B2-vitamin forrás. Magas a víztartalma (közel 80%), így könnyen emészthető. A folyami illetve ragadozó halaknak pedig alacsonyabb a zsírtartalma is, így még kevésbé terheli meg az emésztőrendszerünket. A magas víztartalma miatt viszont elég gyorsan romlik a hal, így célszerű a frissen vásárolt halat is minél hamarabb, lehetőleg aznap felhasználni, ha fagyasztott halat sikerült beszereznünk, azt pedig felengedés után maximum 3 óráig tartsuk a hűtőben. A halak nagy előnye még az is, hogy nagyon hamar elkészül belőle az étel, mindössze 10-15 perc szükséges hozzá, a halászlé, hal-alaplé kivételt képeznek, most inkább a szelet halak elkészítési idejére gondoltam, mert ha töltve sütjük a sütőben, az is hosszadalmasabb. Mindezek mellett tartalmaz többszörösen telített zsírsavakat is, illetve a tengeri halak jó omega-3 források is, ami erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatása is van, illetve a vér trigliceridszintjére is befolyással bír. Azt tudjuk, hogy a szív és érrendszeri betegségek ellen védőfaktor és nem régiben azt is vizsgálták, hogy a depresszió kialakulása ellen is hatásos. (De a mi vizeinkben élő halak is nagyon értékesek táplálkozás-élettani szempontból.) Teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy mik ugorhatnak be nekünk, hazai halak címszó alatt: süllő és fogas (ezek között méretbeli különbség van csupán, ugyanis a 1,5 kg alatti halat süllőnek, felette pedig fogasnak hívjuk). Még a csuka, pisztráng, keszeg, ponty, compó, kárász, garda, amur és busa (ez utóbbi kettőnek szintén jó az omega-3 zsírtartalma, láthatjuk, hogy nem csak a tengeri halaknak). És örömünkre beszerezhetőek tengeri halak is már a piacokon, fagyasztott illetve konzerv formában: nyelvhal, tőkehal, tonhal, makréla, hering, szardínia, lazac…
Olyan sok minden lenne még, amit írjak nektek, hogy úgy döntöttem nem itt szaporítom a betűket, hanem a hónapban egy-két részletesebb információt facebook oldalunkon még megosztok az egyes halakról. (Ha igény van rá, akkor receptet is.) 🙂 Mindenkit buzdítanék, hogy bátran szinesítse a hétköznapi étrendjét halételekkel.
Remélem, mostanra te is látod, hogy érdemes olykor megállni az úton, hogy hálódat a vízbe vesd, ki tudja, mit hoz a merítés: egy finom ételt, új kedvencet, gyors vacsorát és talán egy egészségesebb életmódot. Ha már életmódnál tartunk, az nem csak az étkezésből áll, úgyhogy a következő számban egy-két sporttal kapcsolatos apróságot szeretnék majd megosztani veletek, ami nem a megszokott formájú sportolásról fog szólni. 🙂
Á. B.
