Ezt el sem hiszem! Olyan hírem van, aminek az értelmébe és súlyába, ha ti is jól belegondoltok, akkor el fogtok ámulni! 🙂 Teljesen megdöbbentő és sok kérdést felvet, van, akit örömmel tölt el, van, akit megrémít. Mi lehet ez a szenzáció? A legjobb benne, hogy te is tudod, maximum nem gondolunk bele minden nap. A nagy hírem, hogy: május van! A tavasz elragadó szeszélyével már az év ötödik hónapjában járunk! 🙂 Hogy hova lettek a hetek? Örülnék, ha tudnám… De mielőtt elvesznénk a kérdőjelek között, koncentráljunk inkább a pozitívumaira: mégpedig arra, hogy érkezik nemsokára a nyár… 🙂 A tavaszban az a jó, hogy nem csak a virágok bújnak ki, de egyre több ember is előbújik a lakásból, házból, és mivel hosszabb ideig van világos így még látjuk is egymást az utcákon. Az előző hónapi számban, a DIY rovatunkban a sportolás praktikáiról olvashattatok… De ahhoz, hogy kipróbálhassuk az újonnan tanult technikákat meg is kell mozdulnunk, és én most erre szeretnélek bíztatni titeket!
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azért, mert „jön a bikini szezon”, és formába kellene kerülni, sokkal inkább a mozgás testünkre, kedvünkre és egészségünkre való jótékony hatása miatt. Hiszen nagyon fontos a közérzetünk, az energiaszintünk, az erőnlétünk, és ezeket mind pozitívan tudja befolyásolni a mozgás, sőt az önbizalmat is ad, ha jó formában vagyunk. A sportolást én nagyon szeretem összekötni a szabadban töltött idővel. Egyre több mozgásforma kint is gyakorolható, így kellemest kötünk össze a kellemessel (és hasznost a hasznossal). Hiszen annyi időt töltünk az egyetemen, a munkahelyen négy fal közé zárva, hogy felüdülés látni a szép zöld tájat, és egy kiss friss levegőt szívni! (Vidékiek előnyben! 🙂 ) És ráadásul, ha szépen süt a nap, és olyan meleg van, hogy rövid ujjú felső is elegendő, akkor még a D-vitamin átalakulása is megtörténik 15-20 perc alatt.
Igen… de ezek mégiscsak az általános tudnivalók. És akkor most írhatnám, hogy lehet túrázni, futni, biciklizni… Mert szeretünk nagyot tervezni, nagyban gondolkozni, nagy lépéseket tenni (bár az én Édesanyám mindig mondta, hogy sokkal nőiesebb lenne, ha aprókat lépnék). Sokszor csak azt számoljuk be aktívan, mozgással eltöltött időnek, amikor elmegyünk egy nagyot futni, több kilómétert letekerünk, vagy legalább egy órát tornázunk. (Én gyakran a lelki életemmel is így vagyok, hogy csak azt nyugtázom jó cselekedetnek, ha valami nagyot alakítottam, vagy, ha valami nagy áldozatot hoztam. Pedig, aki csupán egy pohár friss vizet ad egynek is… 🙂 ) Természetesen nagyon fontos dolgok ezek, de én a mostani cikkemben, a nagy dolgok helyett, az apró, olykor figyelembe se vett mozgásokra szeretnék hansúlyt fektetni.
Bizonyos kutatások kimutatták, hogy átlagosan napi 1 órával többet ülünk, mint 10 évvel ezelőtt (Nem ahhoz viszonyítva, amikor mi 10 évvel fiatalabbak voltunk, mert szerintem ahhoz képest sokkal több órát töltünk ülve…)
10 év alatt sok minden változott, egyre több az irodai munka, az egyetemeken is hosszú órákat kell töltenünk az egyáltalán nem ergonomikus padokban, hazafelé harcolunk a helyekért a tömegközlekedésen vagy csak egyszerűen beszállunk az autóba! (És most azok, akik biciklivel járnak, legyenek büszkék! 🙂 ) Ha hazaérünk, leülünk enni, aztán dolgozni vagy tanulni. Lehet, hogy este kikapcsolódásként megnézünk egy filmet, természetesen nem állva. És még pár apróságot megemlítve: egyre többet vásárolunk az interneten, netezünk, videókat nézünk… Nem tudom, hogy megfigyeltétek-e azt, hogy hogyan ültök ilyenkor. Én szégyenkezve, de bevallom: legtöbbször görbe háttal gubbasztok, ami után azt érzem, hogy leszakad a hátam, ezért kihúzom magam, ami körülbelül 10 percig tart…
Munka közben, amikor valamibe bele vagyunk merülve és észre sem vesszük az időt, különösen fontos lenne emlékeztetni magunkat arra, hogy legalább óránként egyszer tartsunk egy kis szünetet. Legyen ez csupán öt perc, mégis rengeteget számíthat, ha elmegyünk mondjuk teáért, vízért, vagy csak kinyújtóztatjuk magunkat. Hiszen ha több, mint egy órát töltünk statikus üléssel, akkor azt a napi 30 perc intenzív mozgás sem tudja kiegyensúlyozni. Hiszen az ilyen ülés kedvezőtlenül hat a hátizmokra, a farizmokra (mert elgyengülnek, hiszen nincs feladatuk, – ezt pedig senki nem szeretné. Azt ígértem nem fogom említeni a bikini szezont, úgyhogy nem is teszem…), de a csípő horpaszizomra nézve is rossz az egy helyben való ülés, sőt még a hasizomra is. Még több ellenérvet felsorakoztatva: ilyenkor lassul a véráramlás, ami növelheti a vérrög kialakulásának esélyét, és az anyagcsere is lelassul, ami mellé ha túlzott energia bevitel társul elhízáshoz vezethet. Rizikófaktora a rossz testtartásnak, szívbetegségnek, ízületi betegségeknek és a depressziónak is többek között. Tehát első és legfontosabb dolog, hogy az ülést szakítsuk meg rendszeresen, lehetőleg egy óránál tovább ne legyünk egy helyben. Még emellett (és nem ehelyett!) be lehet vetni pár praktikát:
- Próbáljuk ki: járkálás közben telefonáljunk, használjuk a lépcsőt egy-két emelet erejéig, ötleteljünk séta közben, így a kreativitásunk is eredményesebb hatásfokon dolgozik. Otthon pedig a reklámok közben teregessünk, pakoljunk a konyhában. Igyunk sok folyadékot (a mosdóra menetel is mozgás 🙂 ).
- Ha muszáj ülni: változtassuk gyakran az ülő pozíciót: a sztenderd: két láb a talajon, egyenes hát, a nyak a test meghosszabbítása, inkább lefelé toljuk az állat, mint előre. A vállakat lazítsuk, és engedjük le (egyébként ez egy nagyon jó relaxációs gyakorlat is, hiszen a sok idegeskedés közepette felhúzott vállakkal kell élnünk, toljuk egy kicsit tudatosan lefelé őket). A csípő ízületet nem kíméli a keresztbe tett lábtartás, így azt, ha tudjuk kerüljük, hiszen a vérellátás sem optimális ilyenkor az alsó végtagokban. Helyette inkább, ha otthon vagyunk a következőket alkalmazzuk: törökülés, sarkon ülés, sőt nyújtani is tudunk ülő munka ellátása közben terpeszüléssel, ami az elején nem lesz a legkényelmesebb, helyezzünk a fenekünk alá ilyenkor egy párnát. Haladóknak a gátülés is javasolt.
- Lehet filmet nézni hason fekve is, ilyenkor az alkarunkon támaszkodjunk ügyelve arra, hogy ne „essünk be a vállaink közé”. Akinek van otthon, annak javaslom, hogy a szobabicikliről is próbáljuk ki milyen megnézni egy-egy filmet vagy sorozatrészt (ha valami felbosszant, vagy csak nagyon izgulunk, azonnal le tudjuk vezetni a feszültséget, s nem kell magunkban tárolni. 🙂 )
Az elkövetkező pár hétben próbáljunk odafigyelni ezekre az apró dolgokra, mert nagy befolyással lehetnek az egészségünkre. Mindemellé szeretettel ajánlom, hogy keressetek és kívánom, hogy találjatok valamilyen mozgásformát, amit szívesen végeztek. Lehetőleg szabadban, akár egyedül, akár csoportban. A lényeg, hogy szeressétek, megmozgasson titeket alaposan, és kihívást és ezáltal sikerélményt is nyújtson! Jó mozgást, épülést, szépülést és „egészségesebb-ülést” kívánok! 🙂
Anyukám mondta
Amikor még kicsi voltam… (meg amikor már nem annyira, akkor is) néha eszembe jutott, hogy megkérdezzem Édesanyámat, hogy mit segíthetek Neki. Erre gyakran az a válasz érkezett, hogy: „Nézz körül és vedd észre.” Ami néha azért nehezemre esett, hiszen sokszor egyszerűbb csak teljesíteni valamilyen feladatot, mint észrevenni, hogy mit is kellene csinálni. De pár év távlatából visszatekintve, nagyon hálás vagyok Neki, mert fejlesztette a szükség észlelésére való készségemet. 🙂
Á. B.
