Digitális böjt

Biztosan ti is találkoztatok már a következő jelenségek valamelyikével: séta közben a veled szembe jövő nem is veszi észre, mi történik körülötte, mert folyamatosan a mobilján pötyög; barátok kávézás közben nem egymással, hanem a telefonjukkal vannak elfoglalva; a szülő levegőzés közben a kisgyereke fecsegésére nem, de a kütyüjére teljes odaadással figyel. A felsorolást sajnos lehetne folytatni.

Kíváncsi vagyok, ti hogyan élitek meg a modern világ egyre fejlődő digitalizációját, és az ezzel járó kihívásokat. Én hiszem, hogy minden eszköznek van jó része és haszna, de vannak árnyoldalai is. Megfigyeltem már magamon például, hogy ha egy beszélgetés közben “csak megnézek valamit” a telefonomon, akkor a csevegés azon néhány perce teljesen kiesik. Megfigyeltem, hogy nehezebb sokáig fókuszáltnak lennem, mert az agyam vágyik a gyors váltásokra, impulzusokra, mindezzel együtt pedig azt is tudom, hogy nem működik a manapság nagyon felkapott, önéletrajzokban pozitívumként feltüntetett multitasking, azaz a figyelemmegosztás.

Először is, álljon itt néhány érdekes számadat a digitális világról:

  • 2018-ban a világon a három leginkább használt közösségi média a Facebook (60,6%), az Instagram (37,4%) és a Snapchat (30,9%) volt.
  • Átlagosan egy embernek 5,54 db közösségi fiókja van.
  • Egy nap átlagosan 116 percet töltünk a közösségi média világában.
  • Az átlagos felhasználó 35 percet tölt a Facebookon, és 40 percnyi videót néz a YouTube-on egy nap.
  • Havonta a Google egymilliárd keresést végez el, ami átlagosan negyvenezer keresést jelent másodpercenként.
  • Az Instagramon naponta több mint 95 millió képet osztanak meg, és 4,2 milliárd lájk érkezik.

Ezeket olvasgatva eszembe jutott, hogy ha csak ennyi időt töltenénk a kapcsolataink ápolásával, csak annyiszor mondanánk a másiknak valami pozitív jelzőt, ahányszor megnyomjuk a kis szív ikont a telefonunkon, mennyivel boldogabb lenne a világ!

Elgondolkodtató számok a fentiek, nem? Ebből is világosan látszik, hogy a telefonjaink, a világháló és a közösségi média mekkora szerepet kap mindennapi életünk során. Pontosan azért, mert ennyire szerves részét képezik a napjainknak, nagyon fontos, hogy tudatosan kezeljük ezeket a dolgokat. Az okoseszközeink, az applikációk és az internet mind nagyszerű lehetőségeket rejtenek magukban: bármikor képes vagyok információ keresni és találni; oda navigálom magam, ahová csak akarom; még a nagyon távoli rokonokkal is tudom tartani a kapcsolatot, és sorolhatnám tovább. Nem akarom tehát elvitatni azt, hogy a digitalizáció csak az ellenségünk, nem is szabad rá így gondolni – az azonban nem mindegy, hogyan használjuk, és mit tanítunk a gyermekeinknek.

Hogyan indul egy átlagos napod? Egyből a telefonod után nyúlsz, hogy megnézd, mi történt az éjszaka során vagy csókot adsz a melletted fekvő párodnak? Hogyan töltöd az ebédidőd? Híreket olvasol, esetleg benn maradsz a számítógéped előtt, ahelyett, hogy az ebédlőben étkeznél; vagy mielőtt falatoznál, mindenképp lőnöd kell egy képet, hogy azonnal meg is oszd az Instán? Mi a helyzet a barátokkal töltött idővel? A telefonod előtted pihen és minden rezgésére reagálsz? – Ha ennyire sűrűn éled az életed odaát, a virtuális világban, akkor könnyen lehet, hogy érdemes elgondolkoznod azon, helyes-e ez. A mondat végét nem annyira értem. Mi helyes-e?

A 21. századra már-már megszokottá vált a folyamatos online lét, hogy bárkit pillanatokon belül utol lehet érni több platformon is, és leginkább azt furcsálljuk, ha valaki nem veszi fel a telefonját vagy nem ír vissza pár perc múlva az üzenetünkre. Ennek lett is egy kortünete, ez a FOMO szindróma (Fear of Missing Out), azaz az attól való félelem, hogy valamiről offline létünk alatt lemaradunk.

A pszichológusok egyelőre nem jutottak konszenzusra annak kapcsán, hogy inkább hasznos vagy inkább ártó-e folyamatos jelenlétünk a digitális szférákban. Bizonyos kutatások ezt állítják, mások rögtön cáfolják; vannak szakemberek, akik üdvözlik ezt a kort, mások sötétebben látják a jövőt, ha nem változtatunk a kütyükkel való kapcsolatunkon.

Olyan pozitív hatásokat tulajdonítanak a kutatók a közösségi média használatának, mint hogy könnyebben kötődünk, kevésbé érezzük magunkat magányosnak, könnyen találunk példaképeket és csökkenti az elszigeteltséget.

Másfelől azonban nehezebben teremtünk igazi (azaz offline) kapcsolatokat, döcögősebb a kommunikációnk, növeli a függőség és az étkezési zavarok kialakulásának kockázatát, ráadásul az alvási szokásainkat is negatívan befolyásolja.

Az agyi funkciókra gyakorolt határásról Philip Zimbardo így ír:

“Amikor egy vizuális ingerekkel telített közegbe merülünk el, ahol információk hada követeli azonnali figyelmünket, munkamemóriánk túlterhelődik a kognitív erőfeszítéstől, miközben a hosszú távú emlékezetünkbe az információknak csak igen kis része szivárog át. A nagy kognitív terhelés a figyelmi szétszórtság felerősödésével jár, és megnehezíti elménknek, hogy elkülönítse egymástól a lényeges és a kevésbé fontos információkat.” (Zimbardo – Coulombe: Nincs kapcsolat, 151.o.)

Miért tartom fontosnak, hogy beszélgessünk erről a témáról?

A böjti időszak a keresztény hagyományban erősen kötődik a Húsvéthoz, Krisztus szenvedéseinek átéléséhez, azonban a Bibliából tudjuk, hogy Jézus többször is tartott hosszabb-rövidebb böjtidőszakokat (Máté 4., ). A bibliai szemléletben a böjt legfőbb feladata, hogy általa az Istennel való kapcsolatra, a szellemünk felvértezésére tudjunk koncentrálni, mintegy lecsupaszítva magunkat, hogy csak az Igére és az imádságra tudjunk összpontosítani. Napjainkban ez leginkább azt jelenti, hogy a böjtölő elhagyja az étrendjéből a húst, azonban meggyőződésem, hogy Istennek nem az a lényeg, hogy mit hagyunk el, sokkal inkább az, hogy elhagyjuk-e egyáltalán, Őt helyezzük-e a fókuszba? Nekem például a húsról való lemondás nem jelentene sem kihívást, sem valódi lemondást, mert így is alig fogyasztom, az édesség elhagyása már annál inkább megdolgoztatna.

Tapasztalom, hogy ebben a zajos világban egyre nehezebb elcsendesülni és befelé figyelni. A böjtidőszakot nehezítheti az, ha nem tudunk megállni és megnyugodni, ha nem tudunk az online térből lecsatlakozni, ezért abban szeretnék megpróbálni segíteni, hogyan lehet virtuális böjtöt tartani.

1. A napodat ne a telefonoddal indítsd!

Kezdd egy imádsággal, egy versszakkal a Bibliából vagy egy bátorító üzenettel! Fordulj a másikhoz, az első mozzanatod ne a telefonodnak ajándékozd! Ha túl korán van az olvasáshoz, vagy épp egyedülálló vagy, akkor szentelj néhány percet annak, hogy elmélyülj a gondolataidban, a napod megtervezésében vagy épp folytasd még egy kicsit az álmot, amiből kiszakadtál.

2. Utazás közben inkább olvass!

Ne telefonon! Mondjuk, hogy az ebook olvasó még épp belefér. 🙂 Hidd el, egészen más élmény lesz!

3. Étkezés közben csak az ételre és a társaságra koncentrálj!

Egyfelől nem helyes a számítógép vagy a telefon nyomogatása közben enni, mert ilyenkor az agyad nem képes feldolgozni azt, hogy a tested épp jól fog lakni. Az evésben és a jóllakottság érzésben fontos szerep jut a szemnek is: a vizuális ingerek is segítenek abban, hogy hamarabb tele érezzük a hasunkat. Másfelől a napunk nagy részében legtöbben már így is, úgy is egy monitor előtt ülünk, nagyon fontos, hogy legalább erre a fél-egy órára változtassunk a testhelyzetünkön, és felfrissítsük az agyunkat! Inkább beszélgess vagy sétálj egy jót ebéd után.

4. Családi vagy baráti összejöveteleken hagyd a táskádban a telefonod! Plusz pont, ha lehalkítod.

Bizonyított tény az, hogy ha a beszélgetések közben a telefonunk előttünk van az asztalon, kevésbé tudunk kapcsolatokat kialakítani és a beszélgetésre koncentrálni, mert a fél szemünk mindig a képernyőn van, ha pedig üzenet érkezik, egyből reagálunk is. Fojtsd el csírájában ezt, ne is vedd elő a telefonod! Hidd el, nem maradsz le semmiről, nem lesz vészhelyzet, amit csak te tudsz megoldani, cserébe viszont lesz pár vidám órád a szeretteid körében.

5. Ne fotózz!

Hála az okostelefonoknak ma már mindenről fotó készül. Fotózzuk a tájat, másokat, egymást és már saját magunkat is válogatás nélkül. Nemrég voltam egy koncerten, ahol körülöttem mindenki videózott és a telefonját nézte. Próbáld meg megállni, hogy mindent fotózz, inkább éld meg a pillanatot!

6. Ha hazaértél, ne vedd elő!

Egy felmérésben a párok 25%-a nyilatkozta azt, hogy előfordult már, hogy a partnere a beszélgetést megszakította telefonozással. Ez azon túl, hogy bántja a másikat, még tiszteletlenség is. Ha hazaértetek, akkor egymással osszátok meg, hogy mi történt veletek, a másik érdekeljen, és ne a telefonod!

7. Ne a telefonoddal aludj el!

Említettem fentebb, hogy az okoseszközök alvászavarokat okoznak. A gond azon túl, hogy a karnyújtásnyira lévő készülékek komoly kísértést jelentenek, hogy “csak még ezt hadd nézzem meg”, ténylegesen inszomniát okoznak. Ez azért van, mert az elektronikus eszközeink ún. kék fényt bocsátanak ki, amit az agyunk nappali fényként érzékel, így becsapja saját magát, és nem tudunk elaludni. Ha van rá módod, inkább ébresztőórát használj, és hagyd a hálón kívül a mobilod.

8. Állítsd be a “Ne zavarjanak” üzemmódot!

Igen, van ilyen üzemmód. Be tudod állítani, hogy mettől meddig kapcsoljon ilyen üzemmódra automatikusan, és még ezer más opciót is beállíthasz. Így megkíméled magad attól, hogy hajnali kettőkor egy pittyegésre felkelj. Ha megnyugtat, bizonyos emberek hívásait át tudod engedni – ők pedig feltehetően úgyis csak vész esetén hívnának az éjszaka közepén.

9. A hétvége szent!

Így aztán álld meg, és ne vedd elő a telefont! Nem számít, hogy sürgős projekt van, hogy épp valami eseményt szerveztek – várhat. A hétvége a pihenés, feltöltődés ideje, amikor a heti nyüzsgést és robotot kipiheni mind a fizikumod, mind pedig a szellemed.

10. Próbálj meg nem megosztani semmit ebben az időszakban!

Valószínűleg túl fogja élni a világ is – és meglátod, te is! Ha már leállsz a megosztásokkal, ideje, hogy átgondold, mi is az, amit a jövőben ki fogsz tenni. Biztosan mindenki orrára akarod kötni az összes nyaraláson készült képedet?

11. Limitáld saját magadnak, mennyi időt tölthetsz a közösségi oldalakon!

Ha a fenti statisztikának nem hiszel, akkor vizsgáld meg saját magad! Több alkalmazást is le lehet már tölteni, amik a háttérben pontosan mérik azt, hogy melyik applikációddal mennyi időt töltöttél. Használd ezt pár hétig, és látni fogod, hogy egy napod mire megy el, hol lehet lefaragni, hogy az értékes órákat jobban tudd használni.

12. Állítsd be megfelelően a hírfolyamodat!

Nem is gondolnád, mennyire fontos az, hogy megfelelő legyen a hírfolyamod beállítása! Ha nem fordítasz kellő figyelmet arra, hogy aprólékosan szabályozd azt, mit láthatsz az általad használt felületeken, sokat bosszankodhatsz. Érdemes mindent átnézni, hogy ne szűrés nélkül jöjjön minden megrázó hír, ismerős ismerősének a képe és így tovább. Személyes megtapasztalásom az, hogy amint ezzel készen vagy (én nagyon limitáltam a megjeleníthető tartalmakat), akkor már nem is olyan nehéz ellenállni a közösségi médiának.

Gondold át, kérlek, hogy ezek közül miben kellene fejlődnöd. A döntés a Te kezedben van. Nem tudom, Te mennyire érzed, hogy rohan az idő – már április van! -, de ebben a felgyorsult világban úgy tűnik, hogy egy hónap csupán egy szempillantás. Becsüld meg az időt, ami felett Te rendelkezel, és használd ki rendesen, éld meg a pillanatokat!

Halmi-Juhász
Ágnes












Hivatkozások:

Zimbardo, Philip – Coulombe, Nikita D.: Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak?, Libri Kiadó, 2016.

https://www.skyword.com/contentstandard/marketing/10-social-media-usage-statistics-you-should-know-and-what-they-mean-for-your-marketing-strategy/

https://www.brandwatch.com/blog/amazing-social-media-statistics-and-facts/

https://www.allpsychologyschools.com/psychology/social-media-psychology/

https://www.sleep.org/articles/is-your-smartphone-ruining-your-sleep/

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..