HÚSZÉVESEKÉ A VILÁG – DE ÉN MIÉRT NEM ÉRZEM ÍGY?
Krízis, válság, trauma… szavak, amikről gyerekkoromban azt hittem, csak a távoli felnőttvilágban léteznek és gyermeki naivitással azt gondoltam, tőlem távol is fognak maradni. Azt gondoltam, ezek csakis rossz dolgok lehetnek, és ha elég ügyesen próbálkozom, ha eléggé tisztaszívűen próbálok élni, akkor nekem nem is lesz részem bennük, nem lesznek krízisállapotok, válsághelyzetek az életemben, a trauma engem elkerül, mert Isten engem nagyon szeret és én is nagyon szeretem őt. Akkor persze fel sem fogtam azt teljesen, hogy gyermekkori történések is lappanghatnak évekig, későbbi krízisek, traumák alapjául szolgálva és azokat felerősítve… Tovább a cikkhez
A PÁLYAKEZDŐK KRÍZISE
Két fontos és gyakori jelenségről szeretnék ezúttal nektek írni. Ahogyan az előző cikkbenelőrevetítettem, folytatjuk a kapunyitási krízis cikksorozatot. A húszas éveinkben, kikerülve az egyetemről, ropogós diplomával a hónunk alatt, világmegváltó tervekkel a fejünkben rálépünk a pályakezdő álláskeresők útjára. Ez az út azonban napjainkban sokszor olyan hosszúra nyúlik, hogy a kezdeti lelkesedés és ambíciók szépen lassan kopni kezdenek. Ez a látszólagos egy helyben toporgás gyakran idézi elő vagy súlyosbítja a kapunyitási krízist. A másik sokakat érintő jelenség, ami szintén a legtöbb esetben erős szorongást és krízist idéz elő, az a már munkához jutott fiatalt megfullasztó érzés, hogy a munka, amit végez, egyáltalán nem hasonlít ahhoz a vágyott képhez, amit tanulmányai alatt dédelgetett magában, egyáltalán nem okoz neki örömet és rémisztő a gondolat, hogy ezentúl így kell élnie az életét… Tovább a cikkhez
AZ ELKERÜLHETETLEN LEVÁLÁS ÉS AZ OTTHON ELHAGYÁSA
A szülőktől való leválásnak számos szakasza és fajtája van, és nagyon nehéz egy olyan pontot meghatározni, ahol befejezettnek tekinthető. Különbség van az érzelmi függetlenedés, a fizikai távolság, az anyagi önállósodás és egyáltalán a saját élet feletti felelősségvállalás között, és ezek nem feltétlenül járnak együtt. Tovább a cikkhez
AZ ÖNISMERET FONTOSSÁGA I.
Az önismeretre mindenkinek szüksége van. Nem kutatni személyiségünk titkait és nem művelni a lelkünket olyan, mintha tele lenne a könyvespolcunk mindenféle érdekes és szép könyvvel csak azért, mert jól mutatnak együtt, de közben soha nem olvastuk őket, és nem ismerjük a bennük rejlő ismeretet és történeteket.Az önismeretet úgy tudnánk definiálni, mint ami az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” (Pálffy Katalin). Tehát megismerni önmagunkat olyasmit jelent, hogy tisztában vagyunk a tulajdonságainkkal, értékeinkkel, ismerjük céljainkat, vágyainkat, ugyanakkor saját korlátainkat és hiányosságainkat is, illetve meg tudjuk határozni helyünket a minket körülvevő szociális környezetben… Tovább a cikkhez
AZ ÖNISMERET FONTOSSÁGA II.
Legutóbbi cikkünkben azt boncolgattuk, vajon miért is lehet fontos önmagunk ismerete és az önismereti munka elkezdése. Lehet, hogy többen kedvet kaptatok ennek a hosszú és rögös, de annál izgalmasabb útnak az elkezdéséhez. A lehetőségek száma óriási, nehéz eligazodni a számtalan módszer és szakember között. Az alábbiakban szeretnék nektek néhány önismereti/terápiás módszert röviden bemutatni… Tovább a cikkhez
A KITARTÁS PSZICHOLÓGIÁJA
Mi tesz valakit képessé arra, hogy kitartóan véghezvigyen egy feladatot, míg mások inkább kihátrálnak és feladják a küzdelmet? Miért van az, hogy néhányan állhatatosan mennek kitűzött életcélok felé, míg másoknak hamarabb elfogy az energiája és korábban feladják? A kitartás pszichológiai szempontból való megvizsgálása számomra egy nagyon érdekes terület, hiszen számtalan tényező befolyásolja. Nehéz pontosan megfogni, hogy egy stabil személyiségjellemzőről beszélhetünk, vagy fokozatosan fejlesztjük ki a kitartás képességét magunkban életünk során, netán sokkal inkább társadalmi konstruktumként kell-e rá tekintenünk… Tovább a cikkhez
SPORTPSZICHOLÓGIA
A testmozgás számos pozitív hatással bír testünkre és lelkünkre nézve egyaránt. Akármennyire nehezünkre esik sokszor tudomást venni fontosságáról és nagy erőfeszítések árán vesszük csak rá magunkat a testmozgásra, mind a jelenlétének mind a hiányának hatásait megtapasztaljuk az életünkben. Először megvizsgáljuk közelebbről, hogy mivel is foglalkozik a sportpszichológia, milyen helyzetekben segíthet egy sportpszichológus, majd részletesebben megnézzük néhány sportolási forma pozitív hatásait a jóllétünkre, személyiségfejlődésünkre… Tovább a cikkhez
B.L.
