„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.” 2 Korintus 4,7 

A Biblia többször említ olyan hétköznapi embereket, akik – miután sorsdöntő találkozásuk volt a Megváltóval, és felismerték Őt – az evangélium, a jó hír hirdetői lettek. Személyes életükben trónfosztás ment végbe: az Úr Jézust tették életük Királyává. Ez a történet egy ilyen személyről szól.

„Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan.” Timóteus 1,5

Számomra nagy példa ez a két csendes, de imádkozó, és gyermeküket hitre nevelő nő. Nem sokat tudunk rólunk, Timóteusról viszont annál többet, hisz hűségesen beállt Isten szolgálatába. Vajon mi volt ebben az anya és a nagymama szerepe?