A FÉLTÉKENYSÉG – ÁTOK
Tosca elképesztően szereti Cavaradossit, olyannyira, hogy folyamatosan kérdőre vonja a férfit, ki a legcsodásabb nő a földön és a szíve kié. Persze, ahogy az a romantikus történetekben lenni szokott, Cavaradossi is szereti Toscát, de a féltékenysége már-már megőrjíti. Amikor egy, a templomba készülő festmény női alakját nem Toscáról mintázza, kitör a veszekedés. A szerelmes szavak ideig-óráig segítenek, de a tragédia nem kerülhető el. Tosca ekkor még nem tudhatja, hogy túlzott ragaszkodása és emésztő féltékenysége, a halálba küldi azt, akit mindennél jobban szeret… Tovább a cikkhez
“ÉNEKELJETEK ISTENÜNKNEK”
Általában, amikor egy nagyobb dicsőítésre megyek (vagyis nem a gyülekezeti alkalomról van szó), a szívemben mindig van egy cél, egy kívánat, egy sugallat, amit ének közben Isten elé viszek. Ez alkalommal egyszerűen csak bocsánatot akartam kérni Istentől mindenért. Olyan nagy ereje van az éneklésnek – éreztétek már ezt? Hiszen Isten is kéri ezt a Zsoltárok könyvében: legyünk dalos pacsirták és énekeljünk neki. Volt egy időszak, amikor ezt nem teljesen értettem: miért kell énekelni mindenáron Istennek? Aztán persze rájöttem… Az éneklést Isten nem csak azért kéri és adta nekünk, hogy ő gyönyörködjön benne (legalábbis az én hangomban nem sok gyönyörűség van…). A dicsőítések szövege olyan sok erőt, nagy megnyugvást tud adni, ha igazán szívből énekeljük, hogy a pozitív hatásai percről percre mutatkoznak meg. Megnyugszunk, ellazulunk és megtisztulunk… Tovább a cikkhez
A BÁRÁNY KERESZTJE
Úgy 16 éves lehettem, amikor először láttam a Passiót. Persze, hogy olvastam Jézus kereszthaláláról, a megaláztatásokról, amiket miattunk kellett elszenvednie, persze, hogy tudtam, hogy min ment keresztül, mit viselt el azért, hogy megmentsen csodás tervével minket. Persze, hogy azt hittem, tudom, mit élt át. Még ma is emlékszem, hogy teljes döbbenettel ültem a képernyő előtt, ahogy végigkövettem a mi embertestbe költözött Istenünk kínszenvedését, ahogy a vére elmossa a bűneinket, a fájdalmainkat. Emlékszem, hogy zokogtam, mert a fájdalma már-már elviselhetetlen volt nekem, nem is értettem, hogyan tudta mindezt eltűrni és kiállni. És arra is tökéletesen emlékszem, hogy igazán ott kezdett el meghasadni a szívem, amikor Máriát mutatta a kamera… Tovább a cikkhez
MÚLT-IDÉZŐ
Rohanó világunkban elfeledkezünk arról, hogy elődeink hogyan üdvözölték a tavaszt és űzték a telet, pedig jó pár népszokás volt divatban – és lehetne akár ma is, ha többen ismernénk. Íme, néhány magyar tavaszi népszokás a teljesség igénye nélkül… Tovább a cikkhez
TÜLLÖK ÉS CSIPKÉK BIRODALMA
Nagy premier volt április közepén a Magyar Állami Operaházban, ugyanis hosszú idő óta állították ismét színpadra Csajkovszkij Csipkerózsikáját. A koreográfia, a díszlet és a kosztümök is mind pontos másai voltak annak az 1985-ös kreációnak, amit még annak idején Sir Peter Wright angol mester álmodott meg Marius Petipa korábbi munkája nyomán: így a darab a Csajkovszkij korabeli színpadi látványt hozta el. A több hónapnyi lázas készülődés végeredménye egy nagyszerű színpadi enteriőr, csodaszép, csillogó ruhák, és ha ez nem volna elég – a remek, igazi Csajkovszkij zene mellett -, mindent kicsúcsosít a lendületes tánc… Tovább a cikkhez
BARANGOLÁSOK BARANYÁBAN
A jó idő beköszöntével hirtelen kívánni kezdem a természetet, melegedni vágyom és világot látni, új élményekkel megtölteni a lelkem, szívem, emlékezetem: aktívan pihenni. Indulhatunk külföldre is, de higgyétek el, ha nincs lehetőségetek a nagyvilágot bejárni, ez a csodás ország is ezernyi lehetőséget kínál!… Tovább a cikkhez
ISTENNEL AZ ÚTON
Kinek ne lenne olyan napja, amikor úgy érzi, haszontalan, nincs célja az életének, sőt, talán még Isten is elhagyta? Képmutató dolog volna azt állítani, hogy keresztényként nincsenek gyenge, bizonytalan pillanataink, vagy – legyünk őszinték – hosszabb periódusaink. Álszentségnek érzem azt mondani, hogy minden nap egyforma erővel tudunk bízni a Teremtőnkben és soha nem tévelyedünk el. Azt gondolom, hogy a hitben való elgyengülés, az életben való elfáradás kimondása és megbeszélése nem lehet tabu – beszéljünk hát róla! Tovább a cikkhez
J. Á. A.