Kultúra

A FÉLTÉKENYSÉG – ÁTOK

Tosca elképesztően szereti Cavaradossit, olyannyira, hogy folyamatosan kérdőre vonja a férfit, ki a legcsodásabb nő a földön és a szíve kié. Persze, ahogy az a romantikus történetekben lenni szokott, Cavaradossi is szereti Toscát, de a féltékenysége már-már megőrjíti. Amikor egy, a templomba készülő festmény női alakját nem Toscáról mintázza, kitör a veszekedés. A szerelmes szavak ideig-óráig segítenek, de a tragédia nem kerülhető el. Tosca ekkor még nem tudhatja, hogy túlzott ragaszkodása és emésztő féltékenysége, a halálba küldi azt, akit mindennél jobban szeret… Tovább a cikkhez

Tosca-plakát-Miskolc

“ÉNEKELJETEK ISTENÜNKNEK”

Általában, amikor egy nagyobb dicsőítésre megyek (vagyis nem a gyülekezeti alkalomról van szó), a szívemben mindig van egy cél, egy kívánat, egy sugallat, amit ének közben Isten elé viszek. Ez alkalommal egyszerűen csak bocsánatot akartam kérni Istentől mindenért. Olyan nagy ereje van az éneklésnek – éreztétek már ezt? Hiszen Isten is kéri ezt a Zsoltárok könyvében: legyünk dalos pacsirták és énekeljünk neki. Volt egy időszak, amikor ezt nem teljesen értettem: miért kell énekelni mindenáron Istennek? Aztán persze rájöttem… Az éneklést Isten nem csak azért kéri és adta nekünk, hogy ő gyönyörködjön benne (legalábbis az én hangomban nem sok gyönyörűség van…). A dicsőítések szövege olyan sok erőt, nagy megnyugvást tud adni, ha igazán szívből énekeljük, hogy a pozitív hatásai percről percre mutatkoznak meg. Megnyugszunk, ellazulunk és megtisztulunk… Tovább a cikkhez

Worship

A BÁRÁNY KERESZTJE

Úgy 16 éves lehettem, amikor először láttam a Passiót. Persze, hogy olvastam Jézus kereszthaláláról, a megaláztatásokról, amiket miattunk kellett elszenvednie, persze, hogy tudtam, hogy min ment keresztül, mit viselt el azért, hogy megmentsen csodás tervével minket. Persze, hogy azt hittem, tudom, mit élt át. Még ma is emlékszem, hogy teljes döbbenettel ültem a képernyő előtt, ahogy végigkövettem a mi embertestbe költözött Istenünk kínszenvedését, ahogy a vére elmossa a bűneinket, a fájdalmainkat. Emlékszem, hogy zokogtam, mert a fájdalma már-már elviselhetetlen volt nekem, nem is értettem, hogyan tudta mindezt eltűrni és kiállni. És arra is tökéletesen emlékszem, hogy igazán ott kezdett el meghasadni a szívem, amikor Máriát mutatta a kamera… Tovább a cikkhez

monte-golgota-jesus

MÚLT-IDÉZŐ

Rohanó világunkban elfeledkezünk arról, hogy elődeink hogyan üdvözölték a tavaszt és űzték a telet, pedig jó pár népszokás volt divatban – és lehetne akár ma is, ha többen ismernénk. Íme, néhány magyar tavaszi népszokás a teljesség igénye nélkül… Tovább a cikkhez

Nyíregyháza, 2013. május 20. A pünkösdi királynéjáráshoz kapcsolódó népi játékokat elevenítenek fel a Nyírség és a Margaréta táncegyüttesesek 2013. május 20-án, Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban. MTI Fotó: Balázs Attila

TÜLLÖK ÉS CSIPKÉK BIRODALMA

Nagy premier volt április közepén a Magyar Állami Operaházban, ugyanis hosszú idő óta állították ismét színpadra Csajkovszkij Csipkerózsikáját. A koreográfia, a díszlet és a kosztümök is mind pontos másai voltak annak az 1985-ös kreációnak, amit még annak idején Sir Peter Wright angol mester álmodott meg Marius Petipa korábbi munkája nyomán: így a darab a Csajkovszkij korabeli színpadi látványt hozta el. A több hónapnyi lázas készülődés végeredménye egy nagyszerű színpadi enteriőr, csodaszép, csillogó ruhák, és ha ez nem volna elég – a remek, igazi Csajkovszkij zene mellett -, mindent kicsúcsosít a lendületes tánc… Tovább a cikkhez

princess-869722_1920

BARANGOLÁSOK BARANYÁBAN

A jó idő beköszöntével hirtelen kívánni kezdem a természetet, melegedni vágyom és világot látni, új élményekkel megtölteni a lelkem, szívem, emlékezetem: aktívan pihenni. Indulhatunk külföldre is, de higgyétek el, ha nincs lehetőségetek a nagyvilágot bejárni, ez a csodás ország is ezernyi lehetőséget kínál!… Tovább a cikkhez

pexels-photo-108444

ISTENNEL AZ ÚTON

Kinek ne lenne olyan napja, amikor úgy érzi, haszontalan, nincs célja az életének, sőt, talán még Isten is elhagyta? Képmutató dolog volna azt állítani, hogy keresztényként nincsenek gyenge, bizonytalan pillanataink, vagy – legyünk őszinték – hosszabb periódusaink. Álszentségnek érzem azt mondani, hogy minden nap egyforma erővel tudunk bízni a Teremtőnkben és soha nem tévelyedünk el. Azt gondolom, hogy a hitben való elgyengülés, az életben való elfáradás kimondása és megbeszélése nem lehet tabu – beszéljünk hát róla! Tovább a cikkhez

sundress-336590_960_720

J. Á. A.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .