ÉVA – AZ ELSŐ NŐ, A KÉPMÁS ÉS A TÁRS

A teremtés során Isten mindenre azt mondja, hogy JÓ. Majdnem mindenre, mert az ember teremtése után nem hangzik el a várt refrén. Sőt… „NEM JÓ az embernek egyedül lenni…”– olvashatjuk. Ennél a mondatnál pecsételődött meg a férfiak sorsa, meg a mienk is. „Alkotok hozzá illő segítőtársat.” Éva Isten személyre szabott ajándéka Ádám számára. Hozzá illő, neki való, egyszeri és megismételhetetlen. Kitűnő példa arra, hogyan lehet egy nő egyszerre független, mégis „oldalborda”, mellérendelt, de erős akaratú, határozott, mégis gyengéd, kreatív és romboló. Minden. Minden, amiben élet van, amiből élet árad, egy élet, aki életet adhat. És most már tényleg így kerek, tényleg így JÓ minden… Tovább a cikkhez

SÁRA – HINNI ISTEN ÍGÉRETÉBEN, HINNI AZ ÍGÉRET ISTENÉBEN

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Neki van egy terve az életünkkel, de ez nem azt jelenti, hogy nem hagyja a magunk módján, a saját ritmusunkban, néha hibákat vétve rakosgatni a kis képkockákat. Azt se gondoljuk azonban, hogy Őt bármi akadályozná abban, hogy a tervét végrehajtsa bennünk, általunk, értünk. Számomra rendkívüli példa erre Ábrahám és Sára története. Mi értelme van vajon hátrahagyni a biztos egzisztenciát, az ősök városát, mi értelme van kóborolni össze-vissza Palesztinában, nagy királyokkal csatázni, akkor, ha nem áll mögötte Isten ígérete, illetve hitük az ígéret Istenében?

DELILA – AVAGY HOGY NE HASZNÁLJUK A NŐIESSÉGÜNKET?

Valahogy érezzük, hogy ebben a történetben nincsenek helyén a dolgok. Mindenkiben megszólal a vészcsengő, amikor végigkövetjük, hogy egy nő bizalomba férkőzéssel, majd bűntudatkeltéssel és hízelgéssel rávesz egy férfit, hogy adja fel érte azt, ami számára a legfontosabb. Ezerrel szurkolunk Sámsonnak, hogy el ne mondja a nagy titkot! De késő… Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy valóban nincsenek helyén a dolgok az életükben. Isten helyét átvették az istenpótlékok. Delilát pénz- és hatalomimádata hajtja, míg Sámsont a szerelem és a testi szépség vakítja el (szó szerint), számára maga Delila lett az istenpótlék… Tovább a cikkhez

RUTH – MI ADJA AZ IRÁNYT?

Életünk sokszor olyannak tűnik, mint egy szövevényes, utak ezreivel tarkított térkép, amin néha igencsak nehéz eligazodni. Egy-egy útelágazásnál döntéshelyzetbe kerülünk. Merre tovább? Most akkor a szívünkre, vagy az eszünkre hallgassunk? Mi, vagy ki határozza meg, befolyásolja életünk menetét? Azt hiszem, korunk társadalma elég nehéz helyzetben van akkor, amikor igazán megbízható útjelző táblákat keres. Tovább a cikkhez

ANNA – MEGTANULNI, KIHEZ IS ÉRDEMES FORDULNI

Bántás, megalázás, kétségbeesés, hiány, fájdalom, sírás, boldogtalanság. Mi lehet ezekre a reakció? Belefásulás? Panaszkodás? Önsajnálat? Megkeményedés? Keserűség? Depresszió? Vagy odafurdulás? Oda, ahol valóban van megoldás? Anna az utóbbira esküdött és bizalmat szavazott Istennek. Szívét az egyetlen, mindenható Istennek öntötte ki, ezzel megmutatva, hogy kihez is érdemes valójában fordulni. Sőt, azt is, hogyan. Tovább a cikkhez

ESZTER – AMIKOR ISTEN A RENDEZŐ, TE MEG A FŐHŐSNŐ

Számomra az a mondat, hogy mindenki a saját élete főhősnője, azt jelenti, hogy abban a környezetben, abban a korban és helyzetben, amelyben élünk, egészségben vagy betegségben, fiatalon, vagy öregen, mindig azt kell megkeresnünk, hogy mi Isten akarata itt és most velünk. És ha kell, lépni kell, beszélni, vagy épp hallgatni, bátran kiállni és cselekedni, vagy éppen visszahúzódni, merni élni és érezni, ezt teszi egy főhős. Nekünk talán nem egy király elé kell kiállnunk, hanem a főnökünk, vagy a családunk, vagy a párunk elé. Lehet nem egy egész népért kell közbenjárnunk „csak” a barátainkért, vagy egy munkatársunkért. Egy főhős cselekszik. Saját érdekében is, de elsősorban a másokéban… Tovább a cikkhez

MÁRIA-BOLDOGSÁG EGY „FORDÍTOTT ÉRTÉKREND” SZERINT

Senki ne számítson most a boldogság receptjére, de elgondolkodtató Mária perspektívája. És az Istené is. Hisz ebben a hálaénekben megismerkedhetünk Isten „fordított értékrendjével”.  Ami az emberi értékrend szerint legalul van a listán, azt az Isten legfelülre állítja, amit mi a legfontosabbnak, vagy a legtiszteletreméltóbbnak tartunk, azt az Isten a rangsor legvégére száműzi. Erre ébred rá Mária és e fölött ujjong, hogy emiatt a „fordított értékrend” miatt lehet ő Isten választottja, eszerint történhetnek vele hatalmas dolgok és ebben állhat egyedül az ő boldogsága. Tovább a cikkhez

B. F.